Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
TANULMÁNY - Mezőgazdaság
Megkezdték működésűket a mezőgazdasági termelési verseny helyi versenybizottságai. Bács-Bodrog vármegye, és benne Baja város is, mezőgazda- sági munkaversenyre hívta ki Csongrád vármegyét.232 Májusban a szárazság olyan nagymérvűvé vált, hogy a gazdák kénytelenek voltak kiszántani a fűszerpaprikát. A korai gyümölcsfajták még áprilisban, a szőlő pedig az alacsony fekvésű helyeken elfagyott. A cukor- és takarmányrépában számottevő rovarkár keletkezett, amelyet a vetőmaghiány miatt csak részben sikerült pótolni. A földművelésügyi miniszter kinevezte a gazdajegyzőket. Baja város egy gazdajegyzőt kapott, aki működését meg is kezdte. A legfontosabb feladata ekkor az volt, hogy a mezőgazdasági versenybizottságokkal karöltve végezze a versennyel kapcsolatos teendőket és minden eszközzel biztosítsa a verseny eredményességét. A mezőgazdasági versenybizottság a versennyel kapcsolatosan most végzi a határbejárást.233 A város vezetése a mezőgazdasági termelés reformját is célul tűzte ki 1948 májusában. A termelés fokozása érdekében, a helyi adottságok figyelembevételével, Baja fokozatosan áttért a belterjes gazdálkodásra. A városban megszervezték és propagálták az ipari növények fokozatos termelését, főként a magtermelést. Bajai kezdeményezésre a Magtermesztő Magyar Gazdák Szövetkezete útján a vármegyében kb. 800 hold földre kötöttek 1948-ban érvényes magtermelési szerződést. A város, akárcsak 1947-ben, úgy 1948-ban is, 20-25 holdra kötött termelési szerződést velőborsó és különféle takarmányvetőmagvak termesztésére. A városi lakosság igényeinek kielégítésére konyhakerti művelés megszervezését tervezték. A városvezetésnek ezt az elképzelését úgy kívánták végrehajtani, hogy 1949-ben a Kis-Pandúr-szigeten bolgárkertészetet szándékoztak létesíteni. 232 MNL BKML XXI. 502. c 14/29. Kig. 1948. 233 Uo. 14/34. Kig. 1948. 140
