Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
TANULMÁNY - Közegészségügy
1945 decemberében és 1946 januárjában fertőző betegségek csak szórványosan léptek fel a városban. Járványszerü elterjedést egyik betegségcsoportban sem észleltek. A polgármester azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a bajai járás egyes községeiben, így Bácsbokodon, Bácsborsódon, Garán kiütéses tífusz megbetegedések fordultak elő. Ezt a betegséget a ruhatetű terjeszti. A háborús tömegmozgások eme veszedelmes kísérője ellen fokozott óvatosságra intett. Kívánatosnak nevezte, hogy a közkórház területén elhelyezett fertőtlenítőintézet felszerelését és üzembe helyezését mielőbb sikerüljön megoldani. Addig is, amíg ez a probléma kielégítő megoldást nem nyer, a preventív munkában a lakosságnak fokozottabb figyelemmel kell részt vennie, derül ki a polgármester törvényhatósági bizottsághoz intézett 1946. január 28-i jelentéséből. A jelentés idején a városi közkórház kitelepített osztályai még mindig nem tudtak régi helyükre visszaköltözni. A közkórház épületeinek és felszereléseinek használatba helyezését ugyanis a város rossz anyagi helyzete miatt csak kölcsön vagy államsegély útján lehetett volna megvalósítani. A helyzet megoldását célzó tárgyalások ekkor már folytak. A polgármester égető kérdésnek nevezte ezeknek a problémáknak a mielőbbi megoldását, mert a közkórház tüdő-, bőr- és nemibeteg-osztálya ekkor még elhelyezési nehézségek miatt nem működhetett.186 Babies József polgármester 1946. május 16-án jelentette a belügyminiszternek, hogy megtörtént az orosz kórházak részére igénybe vett városi középületek kiürítés utáni helyreállítása. Baja közkórháza hosszú időn át kényszerült az épületéből kiköltözve más célt szolgáló épületekben működni. Ez alatt az idő alatt a kórház üzemi szempontból jóformán teljesen hasznavehetetlen állapotba került. Különösen igaz ez a megállapítás a központi fűtőberendezésre, a vízszolgáltatásra és az áramellátásra. Nagymértékben károsodott az ágy- és fehérneműkészlet is. Az újjáépítés során sor került a kórház épületének kitakarítására, kitatarozására, a központi fűtőberendezés teljes, míg a vízvezeték és az áramszolgáltatási berendezések mintegy 50%-os rendbehozatalára. Üzemképes állapotba hozta a város a főző és 186 MNL BKML XXI. 501. Th. biz. ir. 20/1. Kig. 1946. 1. kgy. jkvi szám 105
