Iványosi-Szabó Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból 2. 1633–1700 - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2008 [!2009])

Régi mértékek

RÉGI MÉRTÉKEK Akó: Régi űrmérték, 56,59 1. Átalag: A bor mennyiségének meg­határozásához használt egyik leg­gyakoribb eszköz, illetve űrmérték. Ez az edény „érett bor lefejtésére való kisebb hordó. Tokaj vidékén használták nagyobb bormértéknek, megközelítőleg 75 liter". Ausztriai mérő: 61,49 1 Fertály: Kecskeméten és környékén a XV1I-XVIII. században használa­tos kifejezés, amit nagyobb meny­nyiségü gabona tömegének megha­tározására használtak. Egy kocsi gabona negyedrészének felelt meg, kb. 180-200 liter lehetett. Font: Régi súlymérték. Magyarorszá­gon használt font 0,56 kg. Ennek 1/32 része a lat. Icce: Régi űrmérték folyadék mérésé­re, 0,8484 1. Két messzelynek felelt meg. Karomifa: Szerémségi (karlócai) hor­dó. Kila: a török korban használt gabona­űrmérték, amelynek nagysága ko­ronként és területenként változott. Általában 25-30, ritkábban 40 kg­nak felelt meg. Váltóegysége álta­lában 20 oka volt. Lat: Régi súlymérték, 1,75 dkg. A font harmincketted része. Messzely: Régi űrmérték, folyadék mérésére szolgált: 0,4242 1. Negyed: A gabonafélék mérésére, meghatározására használták, a fer­tály negyed része. Kb. két vékával volt egyenlő. Oka, vagy okka: Régi török mérték­egység. Törökországban 1,281 li­ter, Szerbiában 1,768 liter. Mint súlymérték 1,260 kg. Öl: 1.896 m Pint: Régi űrmérték, 1,4-1,6 liter. A magyar pint 1,415 liter, az angol pint 0,58 1. Pozsonyi mérő: 62,5 1. Rőf vagy sing: A sing a rövidebb és magyar, a rőf pedig valamivel hosszabb és német, illetve osztrák eredetű mérték, amelyet általában textíliák mérésére használtak. A bécsi rőf 77,71 cm. Vég: A szövetek mérésére használt mérték. A szövetek fajtájától füg­gően változhatott a hosszósága. A kelme jellegétől függően 20-40 méter közötti volt. Véka: Régi űrmérték, főleg gabona­félék mérésére használták. A kis­véka 25, a (nagy)véka 30-32 literes volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom