Iványosi-Szabó Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból 1. 1633–1700 - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2008 [!2009])

TANULMÁNY - KECSKEMÉT MEZŐVÁROSI AUTONÓMIÁJÁNAK KERETEI A XVII. SZÁZADBAN - A MEZŐVÁROS ÉS LAKOSSÁGA - Közigazgatási beosztás

sabb nyilvántartása, az adóztatható vagyonok ismételt becslése, az ott élő személyek és vagyonuk védelme, és a különféle közterhek arányos szétosztása, rendszeres behajtása. Kecskeméten már a XVI. század derekán a defterdárok több száz családot vettek nyilvántartásba, és már ekkor utcák, mahalle-k alapján csoportosították őket, amelyek méreteiket tekintve erős eltéréseket mutattak."" Úgy tűnik, hogy a magyar közigazgatás irányítói az európai hagyományok alapján jártak el. Az erre vonatkozó legkorábbi feljegyzés 1662-ből való. Az erre utaló nyilvántartás címe: „Csebe Pál uram bíróságában esküiteknek és tizedeseknek nevek és száma". Tehát a város legfontosabb tisztségviselőinek nevét rögzíti. Aligha kétséges, hogy a városnak ez a felosztása tartós volt és régi hagyományokra épült. A település egyes negyedeit a kisbírók irányították. A négy pars, a négy negyed, járás kisbírái a helyi magisztrátuson belül évtizedeken át meghatározó szerepet kaptak, annak valóságos gazdái lettek egy esztendőre. Nevük nem ritkán a következő években az adószedők és főbírók között tűnt fel. Ebben az évben Szűcs István, Kovács János, Balogh István és Böde Lukács kapott erre megbízatást.

221 1664ben „Az táboros kocsisornak és tizedeseknek száma" nyilvántartása során is négy „quadrans" alapján csoportosították a kötelezettek számát.

222 A század végén is változatlanul élt ez a négyes beosztás: „Anno 1692. Sz. Király Pál uram főbíróságában elsőben akik szekerek mentenek a táborra, úgymint Budára, és onnét Gyöngyösre, annak megtudása, melyik kisbíró járásából."

22j A század második felében sok alkalommal négy pars, négy járás alapján csoportosították a gazdákat. Ezek topográfiai megoszlását, határait sajnos nem ismerjük. Azokban az évtizedekben, amikor a részben a kivetett kötelezettségek váratlanul jelentkeztek, részben pedig a menekültek révén a lakosság száma sokszor számottevően nőtt, a körülményekhez jobban alkalmazkodó kereteket kellett kialakítani. Valószínűleg ezért vált szükségessé, hogy a pars-okon belül jobban átfogható kisebb egységeket, tizedeket jelöljenek ki. Már 1665-ben, amikor elkészítették a „Kiknek szekerei, ökrei voltak Újvárban" címmel ellátott nyilvántartást, a városban 13 tizedet soroltak fel a tizedesek nevével együtt.

224 Úgy tűnik, hogy nem ritkán a tizedek számát a terhek méretéhez igazították, és éppen ezért ezek a beosztások elég képlékenyek lehettek. A török elleni háborúk során, amikor legkíméletlenebbek lettek a különféle oldalakról érkező katonai követelések behajtása, 20 tized és ugyanennyi tizedes található a városi nyilvántartásban. A következő évben ugyancsak ennyi, és ezt a beosztást találjuk az 1689. évi rendkívüli porció kivetés lajstromában is. Nem tértek el ettől „Az Kecskemétieknek it való lakásáról és jobbágyságokrúl való Ratio" elkészítése során sem, amikor a „vidékiek", azaz a jövevények számát és származási helyét állapították meg. 225 220 KÁLDY-NAGY Gyula, 1977. 173-178. 221 BKMÖL IV. 1510/i. Töredékek, 1640-1707. 35-38. 222 BKMÖL IV. 1504/m. Robotlajstromok, 1664. 176-178. A az utolsó a „4. quadrans, sen pars" megnevezést kapta. 223 BKMÖL IV. 1504/m. Robotlajstromok 1692. 171-216. 1700-ban is négy kisbírója volt a városnak: Zana Gergely, Csabanyi Mihály, Menczer János és Csáki Dávid. 224 BKMÖL IV. 1510/i. Töredékek, 1640-1707. 275-278. Sok apró részlet vár még végleges tisztázásra e téren. BÁLINTNÉ MIKES Katalin, 1979. 17. 225 BKMÖL IV. 1510/a. 1687. 19-59.