Iványosi-Szabó Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból 1. 1633–1700 - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2008 [!2009])

TANULMÁNY - KECSKEMÉT MEZŐVÁROSI AUTONÓMIÁJÁNAK KERETEI A XVII. SZÁZADBAN - A MEZŐVÁROS ÉS LAKOSSÁGA - Településszervezet

városba, aki minden téren érvényt szerzett a főúri família érdekének, akaratá­nak. 206 Mivel a város önként nem mondott le megszerzett pallosjogáról, azt a Ko­háryak peres úton szerezték meg maguk számára. 207 A MEZŐVÁROS ÉS LAKOSSÁGA Településszervezet A XVII. századi Kecskemét városképéről keveset tudunk. A történeti nép­rajz a meglévő lehetőségeket sem használta még ki, így igen sok a fehér folt, nagy a bizonytalanság. A városképző tényezőkön belül itt is meghatározó volt a táji adottság, a Pestet, Budát Szegeddel és Temesvárral, a Dunántúlt a Tiszán túli részekkel és az Eger-Jászberény térségét Szabadkával (Nándorfehérvárral) ösz­szekötő utak kereszteződése. Legalább ennyire meghatározó maradt a mezőváros lakosságának a foglalkozása, és a fontosabb építő anyagok szűkössége. Hosszú időn át ezeknél fontosabb tényezők is hatottak: a város fejlődését, formálódását döntően meghatározták a több mint két évszázadon át megismétlődő háborús és polgárháborús viszonyok, az abból adódó pusztítások és az idegen hatalom jogi­közigazgatási szerveződése. Miként az Alföld több más területén és a szomszé­dos mezővárosokban - Cegléden és Kőrösön - a nagyállat tenyésztéssel foglal­kozó gazdák már a XIV. században halmaztelepülést hoztak létre. 208 Ennek szer­kezete, sok-sok eleme a XIX. század derekáig fennmaradt, és a városról készült első térképek több e korból eredő sajátosságot megőriztek. 209 Miként erre már utaltunk, Kecskemét már a XIV. században a Homokhát­ság egyik legjelentősebb oppidumává vált, és a következő, háborúkkal teli év­századokban különleges feladatok hárultak rá. Ez idő alatt nemcsak a Duna-Ti­sza közén élő falvaknak, kisebb mezővárosoknak lett sok alkalommal aziluma, hanem sokszor lett menedéke a környező kiskun településeknek, ahova veszély esetén nemcsak Izsák és Jakabszállás, Borbás és Szentkirály, hanem Szentes és Mindszent lakói is nem ritkán több évre otthonhoz jutottak. Rajtuk kívül évtize­deken át Tolna, Baranya és Somogy falvainak tucatjaiból indultak el kétség­beesett jobbágyok abban a reményben, hogy itt átmenetileg vagy véglegesen biztonságra lelnek. A Koháryak 1677 óta avatkoztak be közvetlenül a város életébe. 1691-ben Dul Mihály, Koháry István inspectora részt követelt magának a város határában levő egyik legelő felosztásában, ahol a szegényebb lakosok számára szőlők telepítését tették lehetővé. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1991. 19-43. BOROSY András. 1985. A magyar rendi kiváltságokra hivatkozva a nemesi vármegye 1693. március 13-án hozta meg ez irányú döntését: 2619 tsz. Cegléd és Nagykörös városszerkezetének fejlődését lényegesen jobban ismerjük. Ott kialakult a két beltelküség: a gazdasági udvar térben is elkülönült a belső fundustól. Nagykőrösön az aklok gyűrűszerűén vették körül a mezővárost a lakóházakat védelmező árokrendszeren kívül. NÓ­VÁK László, 1989.41-44. HORNYIK János, 1927. Melléklet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom