Iványosi-Szabó Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból 1. 1633–1700 - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2008 [!2009])

TANULMÁNY - KECSKEMÉT MEZŐVÁROSI AUTONÓMIÁJÁNAK KERETEI A XVII. SZÁZADBAN - A HÓDOLTSÁG - A török közigazgatás és bíráskodás

végrehajtó hatalom, a parasztvármegyék létrehozásához. Ezek sok esetben megvédték ugyan a kisebb falvakat a garázdáktól, több esetben visszaszerezték azok elrabolt jószágait, de valójában csak mérsékelni tudták az itteni lakosok kiszolgáltatottságát.

53 A külső támadók elleni védekezés érthetően kiegészült a településen belüli rendfenntartás kötelezettségével. 1597-ig a céhek szabályzatát török tisztviselők erősítették meg. Birtokvitákban, örökösödési ügyekben a kádi döntött. Bűnügyekben a helyi hatóságnak kellett a tényfeltárást elvégezni, de a döntés és a bírságpénz beszedése részben vagy egészben a kádi joga volt. Érdemes kiemelni, hogy a török bíráskodás során a kiszabott pénzbírság nem az elkövetett szabálysértés, illetve törvényszegés jellegétől, súlyosságától függött, hanem a vétkező vagyoni állapotától. Tehát nyilvánvaló, hogy a török jogszolgáltatás leplezetlenül pénzforrást jelentett. A kádi távozása után Kecskeméten egyedül a tanács és főbíró feladata lett az adók beszedésén túlmenően a vagyonbiztonság, a közrend fenntartása és a ,jó erkölcsök" megőrzése. Éppen ezért a különféle szabálysértések és bűntettek megtorlása során a pénzbeli büntetések mértékét az elkövetett vétség, szabálytalanság jellege alapján szabták meg tekintet nélkül a vétkes vagyoni és társadalmi helyzetétől. Azonban a török hatóság a hódoltság második szakaszában is fenntartotta a jogát arra, hogy a különféle bírságból származó bevételek rá eső részét beszedje, a halálos balesetek vagy ítéletek esetében a vérdíjat behajtsa.

54 A sok közül az 1668. évi kifizetést idézzük: „Deák Pál uram bíróságában az kik az nazurnak fizettenek és mennyit, arról való írás: Balog István szolgája az másikat megütötte és megholt, fizetett tall. 33. Böde Lukács Miklós nevű juhásza Pap Imrét megvervén, fizetett tall. 12. Pap István azon verekedésért fizetet tall. 7. Biro Máté Bölci embert megvervén, fizetett tall. 4. Garaci István hogy elhozta volt Dallos István hordáit az égéskor, azért fizetett tall. 10. Gellért István, hogy elfogott az Philepszállási juhokat, fizetett tall. 2."

55 Hasonló esetekben a felderítést a város végezte ugyan, de a büntetések végrehajtása hosszú időn át a török hatóság feladata volt. A főbenjáró esetekben Budára kellett a vétkest szállítani, de később e téren is újabb engedményeket szerzett a város. A hódoltság utolsó évtizedeiben csak a büntetéspénzt követelte meg a defterdár, a megtorlást a városra hagyta. így Kecskemét egy időben valóban rendelkezett a pallosjoggal. A hódoltságról alkotott képet a történettudomány részben az újabb források feltárásával, részben az egyes területek mélyreható elemzésével egyre pontosabbá teszi. Hosszú időn át uralkodott az az elképzelés, amelyet már részben a kortársak alkottak meg. Ok kollektív élményeik alapján a török kiűzésével kapcsolatos negyed százados háborút és annak következményeit, keserveit elevenítették fel, vetették egybe a viszonylag békésebb évtizedek kiszámíthatóbb állapotaival. Történészeink közül néhányan vizsgálataik, elemzésük során a hozzáférhető adatok körét leszűkítették, és ezekből kevésbé indokolható általánoA témakör feldolgozása: SZAKÁLY Ferenc, 1969. HORNYIK János, 1861. II. 24-26., 92-101., 206-207. HEGYI Klára, 1976. 154-157. BKMÖL IV. 1510/i. 1668/69. 123. Ettől a nemesi vármegye 1693-ban fosztotta meg, amely döntést az országgyűlés is jóváhagyta. BOROSY András, 1985. 1693. március 13. 2619. t.sz.