Iványosi-Szabó Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból 1. 1633–1700 - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2008 [!2009])

TANULMÁNY - KECSKEMÉT MEZŐVÁROSI AUTONÓMIÁJÁNAK KERETEI A XVII. SZÁZADBAN - A HÓDOLTSÁG - A török közigazgatás és bíráskodás

„ ...Török részrűl való adók: Nazur Beknek, Suma Tall. 1250, ajándékpénz Tall. 200, juhok ára Tall. 240, udvara népinek Tall. 145, summa Tallér 1835. az Nazur esztendeig való csizma pénze tall. 48. Item szubasáknak ajándékpénz Tall. 24, egyiknek-egyiknek esztendeig, Szent György napkor felét kell meg adni. Császár adaja: Haracs pénz porta szerint. N.B. A Török porta Nro. 156, Magyar porta Nro. 8. Szent Györgyi Földbér Török részrűl: Tallér Nro. 100, széna, szekér Nro. 10, Sós sajt Nro. 80, vaj, pasztorma. ... Nazur Bék ajándékja: Tall. 100, 12 Róka, 12 pár Gyöngyházas kés, 12 pint vaj, 12 Sajt, 3 szál daru Tall, egy téhely köz kés (sic!), egy Farkas bőr. Nazur tihajának: Tallér 8, 2 róka, 2 pár kés Sajt. Hasznadarjának: Tallér 10, 1 róka, 2 kés, 1 Sajt, 2 pint vaj, 2 szál daru Tall. Tihaja udvara népének: Tallér 14, 6 Róka, 6 kés, 6 Sajt. Deákjának: Tallér 8, 1 Róka, 1 sajt, 1 Kés, egy fazék vaj. Kadiának: Garas 20, 1 Róka, 1 Kés, 1 Sajt. Szubasáknak: Papucspénz, minden kijövetelre 2-2 Tallér, 2 Róka kettőnek, 2 Sajt kettőnek, két köz kés kettőnek, két szál daru tall, két-két pint vaj. " 30 A különféle ajándékokat a magyar földesurak is megköveteltek, de az az intézményes korrupció, amely a török állam működését jellemezte és hatásfokát csökkentette, az ma már szinte hihetetlen. Ennek érzékeltetésére célszerű leg­alább egyetlen példát kiemelni. 1677. november 21-én, amikor „az császár adaját jancsár agának beadtuk az tall. 503,5. A felvetett búza árát fizettek tall. 114. Az ajándékosztás lött ekképpen." Pesten: Sain agának, Gombkötő szubasának, Csizmadia bulyogbasának, Lato agának, Durak agának, Piri agának, Bass agá­nak, Sotinak, Amhet basának. Budán: Hidasoknak, hidas csauznak, alajbéknek, tolmácsnak, vezér tihajának, basa fiánakjanicsár agának, tihajának, csauzoknak, kapusoknak, kapuczi bulyogbasának, Muzur agának, bankos csauznak, csauz Emengnek, csauz basának, cancellariusoknak, kapuczilár tihajának, Topcsi agá­nak, gazdának Budán, Aly beknek, kadiának, farovónak, gyömli agának, Sz. Györgyi ispajának, Merni bulyogbasának, Kapi agának, nazur csauzának, alaj bék deákjának, imrehor subasájának. „Vezér basának 1 juh, 2 bárány, vaj, szap­pan, 3 szál darutoll, kalács, cipó, tik." Vezér tihajának, tihaja bék tihajának, nazur bégnek, csauzlár tihajának, nazur tihajának, új kadiának, Orbán csauznak, Lato aga, cajmakámnak, tolmácsnak, alajbégnek, janicsár agának, janicsár aga tihajának, új nazúrnak, új nazur tihajának, budai szubsának, a gazdának, gyömli agának, ki a felvetett búzát bevette, a tolmácsnak, azután egy csauznak általában egy-egy bárány, kalács, cipó. A rangosabbaknak jár még sajt, szappan, tyúk és darutoll is. 31 A hódoltság utolsó évtizedeiben sok tekintetben megváltoztak a hódoltság alatti lakosság terhei. A sok közül csak néhány konkrét esetet idézünk. A moha­medánok számára az egyik legfontosabb élelmiszer máig a vaj. Ezzel kapcsola­tos igényeik gyakran szinte teljesíthetetlenek voltak. A jelentős juhászattal ren­delkező kecskeméti gazdák nem ritkán képtelenek voltak a kívánt tömeget HORNYIK János, 1861. II. 511-512. Az 1677-1690 között vezetett jegyzökönyvek 479. lapjáról másolta ki. BKMÖLIV. 1510/i. 1677.4-6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom