Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 2. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

DOKUMENTUMOK (361-618.; Il.kötet)

tének hírére azonnal megszűnt. Nemegyei őrnagy árulása és elvonulása mintegy hatodfél ezerből álló csapatjával és H. tizenegy ágyúval, Zombor eleste, úgyszintén a tanács által felkért segedelemnek Nemegyei őrnagy általi egyszerű megtagadása, mindezek a hazához hűeket elcsüggesztették, az e napi tapasztalat az, hogy saját városában, saját lakosai körében a proletariusok és a hazához hűeknek mutatkozott rácok ellenei a magyar ügynek, az itt-ott megpendített feladási eszme a magyar ügy barátait a hon hű fiait városukbóli kiköltözésre bírá, ennyi árulás után az ellennek ellentállhatni erőt nem érezvén magában, mindezeket tapasztalva a tanács, látva, hogy a 14 ezerből álló lakosság jobbjai gyermeikkel, mintegy 10 ezren a várost elhagyák, a még menthetőket, úgymint az árvatári iratokat, mintegy 64 ezer álladalmi keménytöltéseket továbbszállíttatván, nem mint a tudósításban áll, leköszönt, hanem csak egy időre nyilvános helyen hivatalát továbbra is megtartván, a néptől búcsút vőn, s nehogy szent elvei ellenére az ellen által a szeretett hon ártalmárai működésre szoríttassék, eltávozék, a városi jegyzőkkel együtt (kivéve két tanácsnokot) magához vévén a városi pecséteket is. Az otthon maradt igen csekély számú lakosság (mint ezt biztos kútfőből tudjuk) február hó 13-án népgyűlést tartott, melyben kimondatott, miszerint Baja városa lakosai, mint eddig is hívei maradnak V. Ferdinánd törvényes magyar királynak, s ennek hódolnak, mely hódolatnak kinyilvánítására a Bátán vagy Szekszárdon székelő császári és királyi hadsereg főparancsnokához nyolc egyénből álló küldöttség küldetni rendeltetett, mily híven teljesíté kötelességét a küldöttség, kitűnik azon tettéből, hogy sem Bátára, sem Szekszárdra nem ment, hanem egyenesen Zomborba a rác komitéhez járult, e küldöttség tagjai Bartók Mátyás derzsi prépost és bajai katolikus lelkész, Nikolics Arkadius görög nem egyesült lelkész, Kosztics Prokop császári és királyi nyugalmazott kapitány, jelenleg pedig térparancsnok (jó lesz tudni e neveket). Mily csúfos feltételeket szabattak a város lakosai elébe a módosításban, már megemlíttettek. Hasznosnak véljük a küldöttséggel visszajött, már említett Bartók Mátyásnak a néphez intézett biztos kútfőből tudomásunkra esett e szavait előadni: a dicső szerb nemzet, ki esdekléseinkre méltóztatott kegyes színe eleibe bocsátani, kinél eltökélve volt Baja városát rommá tenni, s lakosait egytől egyig kiirtani, mert elsők voltak a király ellen fellázadni, és a szerb nemzet ellen legelsőbben fegyveres erőt küldöttek, és a legutóbbi időkben is két szabadcsapatot állítottak ellene; előterjesztésükre, hogy mennyire szegényedett el Baja városa lakossága az 1840. évi tűzvész által, és mennyire zsebeltetett ki a magyar kormány, és városunk elöljárói által, a ránk kivetni szándékolt sarcot lejjebb szállítani kegyeskedett úm. stb. Kelt Debrecenben, 1849. február 28-án Több bajai menekült lakosok nevében Pilaszanovics József Baja város főbírája Imrédy József Baja város kapitánya Jilk Sándor Baja városa tanácsnoka stb. Közlöny Debrecen, 1849. március 6. 45. sz. 158. - Belföld