Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 2. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

DOKUMENTUMOK (361-618.; Il.kötet)

376. Szeged, 1849. február 27. A Közlöny tudósítása a bajai helyzetről Szeged, 1849. február 27-én. ... Baján 200 határőr van Burits táborából, de ezek mindig készen állnak a megszökésre. 12 szerb Zomborból átrándult Bajára rablás végett, de a zombori komité, melynek az elnöke Latinovics Károly, írt a bajai bizottmánynak, hogy fogassa el ezen rablókat. Két házat raboltak ki. Alig várja a bajai nép e csúnya férgektőli megszabadítását. Bezzeg lesz most kedve magát védeni. /.../ Közlöny Debrecen, 1849. március 6. 45. sz. 158. - Belföld 377. Debrecen, 1849. február 28. Pilaszanovics József bajai főbíró és menekült társai felvilágosító magyarázata a „Bács vidékéről február 21-én" kelt névtelen tudósításhoz A Közlöny 39. számában megjelent „Bács vidékéről február 21-én" kelt névtelen tudósításhoz néhány felvilágosító szó. Verbászról a magyar hadseregnek kivonulta után a szenttamási rácok Verbászra, onnan Kulára berontván, nem említve ama már tudva levő iszonyú gyilkolásokat, rablásokat és gyújtogatásokat, melyeket e két helyen véghezvittek, csak azon körülményt emeljük ki, hogy nem a zombori (mint az érintett tudósításban foglaltatik), hanem a kulai szerb bizottmánytól küldettek szét a Bács megyei helyekre, és így Bajára is, a feladást követő körlevelek. A Baja és Jankovác városoknak szóló körlevél Almáson egy bajai nemzetőrnek adatott át, ki is azt Bikityen egy Szegedről Bajára visszautazott bajai tanácsnoknak, ez pedig Szentgyörgyi Horváth Antal Bács megyei főispán úrnak a kezeibe tette át, melyek után annak tartalma sem a városi tanáccsal, sem a néppel nem közöltetett. Mint iparkodtak Bács megye helyei a honmentés és védelem tárgyában fáradozni, nem e jelen sorok céljához tartozik, csupán Baja városa ügyében emelünk néhány felvilágosító szavakat. Baja városa nemzetőrei a táborozás kezdetétől Zombor bevételéig folytonosan a táborban állottak, többi lakosai is mindenkor készen levén az első felhívásra síkra kelni. Már Zombor eleste előtt is három elemtől fenyegettetett Baja városa, de népe nem csüggedett, és a honhoz hű maradt; Nemegyei őrnagy csapatjának január utóján Bács megyébei átjötte olyannyira felvillanyozta a honhoz hű szíveket, hogy önként vetették magokat Nemegyei őrnagy rendelkezései alá, népfelkelés rendeztetett, s Nemegyei őrnagy parancsa következtében február 11 -én Zombornak vala indítandó, de a bunyevác (katolikus, rác nyelvű) lakosoknak egy része csatlakozni nem akart, nyíltan kimondván, hogy ők sohasem voltak magyarok, s nem is lesznek magyarok, hanem rácok voltak, s azok is maradnak; miből egy kis cravall történt, mely azonban Zombor eles-