Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 2. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

Személynévmutató

nök. Nemzetőr alhadnagy a bajai nemzetőrség negyedik osztályában., 26, 29, 33, 39, 55, 148, 161, 172, 175, 176, 177, 178, 180, 191, 211, 223, 261, 388, 701, 717, 728 Bébic Ágoston őrvitéz a bajai mozgó csapat maradványában 1849 februárjában, 468 Bech Jakab bácsalmási zsidó elöljáró, 359 Bech József madarasi zsidó elöljáró, 359 Bechtold, Philipp, báró (1787-1862) cs. kir. altábornagy. 1848. június 27-én a magyar kormány a szerb felkelés miatt alakuló délvidéki sereg parancsnokává nevezi ki. Július 14-én és augusztus 19-én sikertelenül próbálja meg a szenttamási tábort elfoglalni. Szeptember 8-án leköszön és Bécsbe távozik. 1849 nyarán a cs. kir. fősereg lovashadosztályának parancsnoka., 79, 82, 218, 242, 256, 272, 273, 288, 290, 291, 297 Becker Antal városi tanácsnok, nemzetőr tizedes a bajai nemzetőrség első osztályában, 209, 388 Bem, Józef (1794-1850) honvéd altábornagy. November 22-től honvéd tábornok, november 29től az erdélyi sereg parancsnokává nevezik ki. 1849. március 8-án a katonai érdemjel 2., március 21-én az 1. osztályával tüntetik ki. Április 3-án altábornaggyá léptetik elő. Augusztus 7-től a magyar seregek fővezére. Augusztus 9-én a temesvári csatában döntő vereséget szenved Haynau császári főseregétől., 439, 440, 579, 584, 596, 651, 682 Bencze Alajos nemzetőr őrmester a bajai nemzetőrség ötödik osztályában, 212 Bencze (Bentze) István, öreg, városi képviselő, a bajai Középponti Választmány tagja, 175, 178, 180, 287, 305, 389, 616 Bencsics Imre nemzetőr tizedes a bajai nemzetőrség második osztályában, 210 Bende József bajai uradalmi kádárlegény, 77, 624, 625, 626 Bene Alajos (Bene István fia) bajai bognárlegény, 593, 594 Bene Antal (Bene István fia) Hegyes község jegyzője, 594 Bene István, ifjabb, bajai bognármester, városi tanácsnok, nemzetőr tizedes a bajai nemzetőrség harmadik osztályában, 21 1, 388, 594 Bene István, öregebb, bajai bognármester, 593,594 Bene Lajos (1816-?). Jogász. 1848 májusától Csongrád megye főszolgabírója. Szeptember végén Kossuth a Csongrád megyei népfelkelés őrnagyává nevezi ki. 1849 áprilisban megyéjében egy önkéntes zászlóaljat és egy lovas osztályt alakít, amelynek április 15-től alezredesi rangban a parancsnoka. Csapatával a délvidéki hadszíntéren szolgál. Augusztus elején ezredesi rangban a Perlaszon állomásozó dandár parancsnoka. Augusztus 19-én Karánsebesnél teszi le a fegyvert., 546, 547, 608