Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 2. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

DOKUMENTUMOK (361-618.; Il.kötet)

Határozat Meghirdettetni rendeltetett, hogy mindenki az álhírek terjesztgetésétűl óvakodjék, különben felelősségre vonatni, s a vétség fokozatához képest büntettetni fog. Eredeti tanácstörvénykezési jegyzőkönyvi bejegyzés, tisztázat. BKMÖL IV. 1007 Baja Város Tanácstörvényszékének iratai 234/1849. tan. törv. jkvi szám 514. Bajaszentistván, 1849. június 18. Deák András szolgabíró jelentése Nyáry Pál Pest megyei alispánnak a Bács megyében történtekről, amelyre vonatkozóan a Szemere Bertalan belügyminiszter cselekvési utasítást ad a) 51. Tisztelt Alispán Úr! Hiteles adatokból értesítem, hogy az ellenséges Tábor már Kulát is elfoglalta, Bácsból, Zomborból seregesen jönnek felfelé a menekültek, e pillanatban jött hozzám Bácsból a Nyitrai család, azt beszéli, hogy Zomborból és tájékáról ezerenkint futnak, iszonyú sarcokat vet a községekre, és több Bács megyei községek hódoltak, nyíltan kimondják, hogy a Magyar Kormány részire újoncokat nem adnak, Putnik Alispán mindenkit a menekülésre szólít fel. A dunai vonalról minden katonaság ágyúkkal együtt Szegedre vonult, a bajaiak is aggodalomban vannak a fegyver és a fegyveres erő hiánya miatt, félnek leginkább a Dunán felfelé jöhető gőzösöktől. Kelt Szentistvánon, 1849. június 18-án, esti 8 órakor Deák András Szolgabíró Holnap többet. b) Nyáry Pál Alispán Úrnak. Baja tájáról más levelet ugyan nem kaptam, azonban mégis szükségesnek tartottam: 1. A Kalocsán lévő 450 katonát itt tartóztatni, mely a Dunán általkelt volna különben. 2. Leküldeni gőzhajón a német légiót és egy üteg álgyút Baja felé. 3. Mészáros altábornagy urat, ki Bajára utazott, figyelmeztetni futár által. 4. Tolnában népfelkelést rendezni a Duna-part körül.