Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - A nemzetőrség szervezése és alkalmazása

Ugyanez a közgyűlés határozott az éjjeli őrség rendezéséről és választásáról. Megállapította, hogy az eddig a felügyeletet ellátó főőri rendszer nem vált be, ezért az őrséget ellátó alőrséget a 12 tizedbeli tizedes felügyelete alá rendelte. Az alőrök számát 24 főben határozta meg.

236 1849 januárjának legelején Bács-Bodrog vármegye mozgó lovascsapat szervezésébe kezdett. Bajának két lovas felszereléséről és kiállításáról kellett gondoskodnia.

237 Az 1849. január 21-i közgyűlésen a tábori bizottmány vegyes osztályának január 18-i rendelkezése volt napirenden, amely szerint az elvonuló katonaságot pótló őrséget nemzetőrökből kell megszervezni. Bács-Bodrog vármegyére 5000 gyalogos és 600 lovas nemzetőr kiállítását rendelte el. Kitűzte az őrvonal fő helyeit, és kinevezte ezek parancsnokait. Bajára 186 gyalogos és 21 lovas nemzetőr kiállítása jutott, amit 4 hónapon belül kellett teljesíteni. A közgyűlés ezt toborzás útján látta leginkább megvalósíthatónak. A toborzással Sándor József tanácsnokot bízta meg, aki vállalta a csapat vezetését is. Mivel nem tartották elképzelhetőnek, hogy anyagi ösztönzés nélkül ki lehet állítani egy ilyen nagy létszámú csapatot, minden nemzetőrnek fejenként 40 pengőforint jutalmat tűzött ki. A kiadások fedezésére 20 000 pengőforint kölcsön felvételét határozta el. A közgyűlésen lelkes fogadtatásban részesült Farkas József felajánlása, amely szerint ő a fiát kész önként, a saját lován kiállítani. 238 A bácsi nemzetőrség parancsnokának, Bezerédy Miklós alezredesnek az irányításával mintegy 100 főnyi bajai nemzetőr is részt vett az 1849. február 1-jei torzsai ütközetben, Bachman százados parancsnoksága alatt. Bezerédy alezredes szerint a bajaiak az újvidéki önkéntesekkel együtt derekasan helytálltak. Az ütközet után Karassay és Czintula őrnagy vezetése alatt Bács-Bodrog megye felső részébe indultak.

239 A január 21-i közgyűlésen szervezni kezdett bajai nemzetőrcsapat, amit mozgó csapatnak is neveznek a források, napok alatt megalakult. A csapat tisztikara 8 fő, Sándor József százados vezénylete alatt: Reichl Benjámin százados, Kardos György és Radány Gyula főhadnagy, Horváth József és Gyöngyösy János hadnagy, továbbá Bogovics Mátyás és Schumacher Keresztély, akik csak később, február 7-étől kaptak tiszti illetményt.

240 Egy február 10-i nyugtából kiderül, hogy a csapatnak orvosa nem volt.

241 A csapat kifejezés valószínűleg úgy értendő, hogy bajai nemzetőrcsapat, amely két bajai százaBKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 133/1848. Uo. 2/1849.; KEMÉNY János, 2000. 26. BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 6/1849.; - 1. még BKMÖL IV. 1101 174/1848. Közgy. iratot! Az 5000 gyalogos és lovas nemzetőr felosztását, melyet Bács megye az őrvonalai védelmére az 1849. január 18-i bizottmányi ülésén a megyei helységekre kivetett, a következő: Baja 186 gyalogos, 21 lovas; Istvánmegye 20 gyalogos, 2 lovas; Csávoly 30 gyalogos, 4 lovas; Felsőszentiván 32 gyalogos, 4 lovas; Jankovác 90 gyalogos, 10 lovas; Mélykút 56 gyalogos, 7 lovas; Tataháza 20 gyalogos, 2 lovas; Bikity 39 gyalogos 4 lovas.; KEMÉNY János, 2000. 26. MOL H 2 Kossuth Polizei-Akten sz. n./1849. 330-333. folio Uo. 4. mell. Uo. 6. mell.