Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)
TANULMÁNY - Katonai események - A nemzetőrség szervezése és alkalmazása
1848 augusztusának közepén a hadi helyzet - az alsó vidéken összegyűlt szerb lázadókkal szemben a napokban várható ütközet 224 - miatt rendkívüli intézkedéseket vezettek be a városban. Ezek között az egyik leglényegesebb az őrség megerősítése volt. A tanács az őrök számát augusztus 17-től kezdve mindaddig, amíg a rendkívüli körülmények megkívánják, a következőképpen szabta meg: A vaskúti kapuhoz 15, a Volf-féle kertnél 10, a borsodi kapuhoz 10, a szegedi kapuhoz 10, a szentistváni kapuhoz 10, a szeremlei kapuhoz 10, a monostori kapuhoz 10, a sóházhoz 12, a magazinhoz 12, a gőzhajóállomáshoz bajaiakból 5, istvánmegyeiekből 10 fő, összesen tehát 114 fő, napi 24 órában. Rajtuk kívül bent a városban este 7 órától reggel 4 óráig még 100 őr őrködik. Az őrök fele nemzetőrökből, a másik fele pedig a város más lakosaiból áll. A nemzetőrök szolgálatra való kiállítását tisztjeikre bízták, a városi lakosokat a tizedenként kinevezett biztosok rendelték ki. A biztosok az éjjeli őrködéshez a saját tizedükből a város nem nemzetőr lakosaiból ötvenet tartoztak kirendelni. A kirendelteknek este 7 órakor kellett a városházánál megjelenni. Meg nem jelenés esetén a büntetés első alkalommal 1 pengőforint, másodszor 2 pengőforint és 6 napi fogság, minden további esetben pedig az előző büntetés kétszerese. Minden külső őrhelyen 1 tizedes áll szolgálatban, és két kapunként 1 tiszt tartozik felvigyázni. A belső éjjeli őrök felügyeletét tizedenként 2-2 képviselőre bízták. A tanács rendelkezett arról is, hogy úti levél nélkül senkinek sem szabad a várost elhagyni, a plébániatemplom vagy a barátok temploma harangjának félreverésekor pedig mindenki fegyveresen tartozik a városházához sietni. 225 Beöthy Ödön teljhatalmú országos biztos 1848. szeptember 17-én, Verbászon felhívást bocsátott ki, amelyben fegyverbe szólított minden polgárt, hogy védjék meg szülőföldjüket, családjukat, vagyonukat az ellenség pusztításaitól. 226 Fegyver azonban nem volt elegendő. Az 1848. szeptember 24-i közgyűlés a háborús időre utalva kérte Mészáros Lázár hadügyminisztert, hogy legalább 4-500 szuronyos fegyvert, és ha lehetséges, néhány ágyút is rendeljen ki a város részére. 227 Mészáros Lázár 1848. szeptember 26-án, Verbászon válaszolt a kérésre. Közölte, hogy ha a bajai nemzetőrök tudnak bánni a gyutacsos fegyverrel, 400 szuronyos fegyvert tud adni. Az alkalmat megragadva felhívta a város vezetőinek figyelmét a dunai átkelés figyeltetésének fontosságára. Minthogy a bajai nemzetőrök már begyakorolták a gyutacsos fegyverek kezelését, a város kérte az ígért fegyverek mielőbbi megküldését. 228 Itt Szenttamás második ostromára történik utalás, amelyre 1848. augusztus 19-én került sor, és amely magyar szempontból sikertelenül végződött. A magyar csapatok közt bajai nemzetőrök is szolgáltak. Az ő révükön lehetett előre tudomása Pilaszanovics József városi főbírónak a készülődő összecsapásról. - 1. KOSSUTH HÍRLAPJA (Bp.), 1848. augusztus 23. 46. sz. 210.; KEMÉNY János, 2000. 19. BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1847-1848. 1008/1848.; KEMÉNY János, 2000. 19-20. BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 69/1848.; BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. ir. 1088/1848. Uo. 70/1848.; KEMÉNY János, 2000. 20. MOL H 76 HM Mészáros Lázár verbászi ir. 215/h.ü./ és 218/M/1848. - Kiadványok.; BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 73/1848.; KEMÉNY János, 2000. 20.; URBÁN
