Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)
TANULMÁNY - Katonai események - Baja város ideiglenesen az ellenség kezén
A Közlöny értesülése szerint 1849. március 12-én 5 császári gőzös lefelé ment a Dunán, éjjel pedig felfelé, Baja alájöttek. Baján a legénység kiszállt, és zsákkal a vállukon mindenfelé kenyérért futkostak. Bajai menekültek szerint ezek a katonák összefogdossák az embereket, és más országokba szállítják őket. A hírek szerint a császári csapatok kirabolták a Duna mentén fekvő helységeket. Március 13-án Putnik Béla és Pál Antal szabadcsapata bevonult Bajára. Az ott tartózkodó horvát katonák a rác bizottmány tagjaival együtt átszöktek a Dunántúlra. Putnik Béla 6730 pengőforintot, 34 mázsa cinket és nagy mennyiségű élelmiszert zsákmányolt. Március 16-án éjjel azonban egy zászlóalj császári katona érkezett gőzösön 4 ágyúval és 50 lovassal. Emiatt a magyar szabadcsapatoknak ki kellett vonulniuk a városból. A császáriak az élelmiszereket a Dunán álló hajóikra hordatták. 416 Szeles Lajos Pest megyei kormánybiztos március 16-án Kossuthhoz küldött jelentése megerősítette a Közlöny értesüléseit. Mint írta, március 12én a gőzösökön érkező ellenség megtámadta és felgyújtotta Dunavecsét. Másnap Ordast rabolták ki. A parton talált malmokat, hajókat, dereglyéket néhány kivételével felgyújtották. Szeremle alatt megálltak. A magyar szabadcsapatok, amelyek ekkor már elfoglalták Baját, erősen lőtték a gőzösöket, amelyek célja hihetőleg az volt, hogy Bajáról élelmiszert vigyenek Pestre. Szeles Lajos úgy tudta, hogy az ellenségnek ez a szándéka azonban meghiúsult, mivel a magyar csapatok minden élelmiszert Szabadkára szállítottak. 417 A szabadkai szabadcsapatok Baja elleni támadásáról részletesen tájékozódhatunk báró Petrichevich Horváth János cs. kir. ezredesnek Bajáról, a gróf Schlick hadigőzösről 1849. március 17-én Windisch-Grätzhez küldött jelentéséből. Az ezredes elmondása szerint ö arra a hírre, hogy Bajára felkelő csapatok érkeztek, március 16-án még virradat előtt partra szállt a csapataival. A felkelők erejét 4-5000 főre becsülte, akik előző nap a bajai gabonatárházból jelentős lisztkészleteket és két foglyot, - a helyi plébánost és egy Csulak nevű megyei hivatalnokot -, magukkal vittek Szabadkára. Petrichevich Horváth elfogatta Ott kötélgyártómestert és még néhány katonai szolgálatra alkalmas embert, akiket a hajójára vitetett. A városra kirablással való fenyegetőzés mellett 30 ezer forint hadisarcot és 1000 pár csizmát vetett ki. Mivel a vagyonosabb polgárok már korábban elmenekültek a városból, a kivetett hadisarcból a város vezetői mindössze 6000 forintot és 328 pár csizmát tudtak csak összegyűjtetni. Az összegyűjtött pénz túlnyomó része érvénytelenített bankjegyekből állt. Viszont a bajai gabonatárházból annyi lisztet és gabonát hordatott a hajója fedélzetére, amennyit sebtében csak tudott. Jelezte, a városban még nagyon jelentős gabona- és lisztkészletek maradtak. Ezek is, és a környék rác népessége is állandóan ki van téve a szabadkai magyar erők portyázásainak. A magyar csapatok fegyveres erejét Petrichevich Horváth a következőképpen adta meg: 1 reguláris zászlóalj, 2-3 honvédzászlóalj és a népfelkelők maradéka, a fegyverzetük egy hatfontos üteg és 2 egészen kicsi 4,6 KÖZLÖNY Debrecen, 1849. március 24. 61. sz. 217. - Belföld; SPIRA György, 1959. 388. és 617. 417 MOL H 2 OHB ir. 3702/e/l 849.
