Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - Baja város ideiglenesen az ellenség kezén

Bartók Mátyás derzsi prépost és bajai plébános vezetésével küldöttség indult Bátára, Johann Burits vezérőrnagy seregéhez, jelenteni a város megadását, de végül Zomborba, az ottani rác komitéhez vette az útját. A követeléseket teljesítették, Baja alávetette magát a karlovici bizottmánynak. Kosztics Prokop cs. kir. nyugalmazott kapitány lett a térparancsnok, Szevics Döme volt megyei aljegyző pedig a bizottmányi elnök. Az ügyeket magyar nyelven intézték. Az új tanácsban sok nem kaputos polgár lett tanácsnok.

404 A 10. huszárezred tisztje, Orosz főhadnagy Mélykútról, 1849. február 16-án írt jelentésében arról számolt be, hogy Bajáról 6 tagú küldöttség, a katolikus és az óhitű lelkész, továbbá négy városi lakos ment Zomborba. A rácok vezetőivel 10 000 pengöforint lefizetésében egyeztek meg. A rácok ennek ellenében megígérték, hogy a katonáik nem mennek be a városba.

405 Baja város forradalompárti főbírája és tanácsa Szegedre menekült. A városi levéltár egy részét is magukkal vitték. Ez onnan tudható, hogy 1849. február 20-án felhatalmazták Volarich Antal tanácsost és Gyurinovics Mátyást, a városi árvák gyámját, hogy a bajai árvatári iratokat adják át megőrzésre a nagyváradi káptalan közhitelű országos levéltárának. Ez 1849. február 27-én meg is történt.

406 Kossuth Baja rác kézre kerülésével egy időben, Debrecenben, 1849. február 12-én kiadott nyílt rendeletével Bács, Csongrád, Pest megye alsó része, a Kiskun kerület, Szeged, Szabadka, Zombor városok közönségéhez fordult. Ebben többek között kifejtette, hogy „Szeged, Szabadka és Baja, a falvak lakóit és a népes csongrádi községeket nem is említve, elég volna arra, hogy minden rabló rácot kiirtson."

407 A Kalocsán állomásozó Karassay József nemzetőr őrnagy 1849. február 16-án jelentette gróf Vécsey Károly tábornoknak Szegedre, hogy délelőtt 11 óra után egy vontatógőzös tartott lefelé a Dunán négy hozzácsatolt üres hajóval. A hírek szerint Baranyából vagy Tolnából horvátokat fog Pestre szállítani. A gőzös egy fordulóval nem tudja felszállítani az egész horvát erőt, emiatt újból le fog jönni, és akkor el lehetne süllyeszteni. Ehhez azonban fél üteg ágyúra van szüksége.

408 KÖZLÖNY Debrecen, 1849. március 3. 43. sz. 152. - Nyílt Rendelet.; KÖZLÖNY Debrecen, 1849. március 6. 45. sz. 158. - Belföld MOL H 2 OHB ir. 2386/e/1849. BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. és ir. 82/1849. - A két megbízott 1849. április 1317-i tanácsülésen számolt be a bajai árvatári iratoknak a nagyváradi káptalan országos hitelű levéltárába történt átadásról, és mutatta be az arról szóló bizonyítványt. KLÖM XIV. k. Bp., 1953. 409—413. - Kossuth ebben a nyílt rendeletében meglehetősen megkésve indokolta meg a délvidéki seregek felrendelésének szükségességét és hasznos voltát. Egyúttal önvédelemre buzdította a déli megyék, városok és kerületek népét. Tájékoztatta egyúttal ezeket a helységeket arról is, hogy a szerb előrenyomulás által érintett területek teljhatalmú katonai fővezérévé és polgári kormánybiztosává gróf Batthyány Kázmért nevezte ki. - 1. még KÖZLÖNY Debrecen, 1849. február 14. 28. sz. 99. - Hivatalos rész MOL H 2 OHB ir. 2387/e/1849.