Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - Csapatmozgások, fegyverszállítások Baján át; császári tisztek gyülekezése Baján

tert arról tájékoztatta, hogy szeptember 14-én a budavári gránátosok egy zászlóalját gőzhajón Bajára, onnan Verbászra fogja szállíttatni.

346 Erről báró Hrabovszky János főhadi kormányzót is értesítette. Közölte, hogy a Dunagözhajózási Társaságnál ez iránt már megtette a megfelelő intézkedéseket. 47 A miniszterelnök 1848. szeptember 14-én értesítette a hadügyminisztert, hogy a korábbi szándékát megmásítva a Hunyadi-csapatot szállíttatja 15én gőzhajón Bajára, az átjött gránátosokból feleslegként fennmaradt 121 főt pedig egy honvéd tüzértiszt vezénylete alatt a Drávára fogja elindíttatni, az ottani két honvédzászlóalj kiegészítésére. Egyúttal utasította a Dunagőzhajózási Társaság igazgatóságát, hogy a szeptember 14-ére kért, Bajára leküldendő gőzhajó szükségtelenné vált, ellenben 15-ére annyi hajót tartson készen, amennyi képes az 1600 főből álló Hunyadi-csapatot Bajára levinni.

348 A parancs értelmében a Hunyadi-szabadcsapat 1848. szeptember 15én indult el Szenttamásra. A csapat Szalay László alezredes vezetése alatt szeptember 17-én reggel érkezett Bajára.

349 A város főbírája és a rendőrkapitány fogadta a csapatot, a nemzetőrség zenekara zenével, a város lakosai éljenzéssel köszöntötték őket. Szeptember 18-án a lövölde előterén ünnepélyes zászlószentelésre és a csapat tagjainak felesketésére került sor. Ezen részt vett Szalay László, a csapat parancsnoka, Latinovics Móric felesége, mint zászlóanya és Bartók Mátyás prépost-plébános, aki lelkes beszédben figyelmeztette a csapatot Hunyadi szellemére. Hasonlóképpen cselekedett a református lelkész is. Az ünnepélyt követően a tisztikar ebédet adott a résztvevők tiszteletére. Szeptember 19-én a város lelkes lakosai a Kaszinóban vendégelték meg a Hunyadi-csapat tisztikarát. Este a csapat fáklyás zenével tisztelgett a zászlóanya előtt. Ezen az eseményen Szalay alezredes és Meszlényi őrnagy is részt vett. Itt újabb buzdító szónoklatok hangzottak el. A Hunyadi-csapat 1848. szeptember 21-én indult tovább. Az eseményről Rosenman Pál Baja város tiszti főorvosa számolt be a Kossuth Hírlapja szerkesztőségének. A levélből kiderül, hogy a bajaiaknak még nem volt tudomásuk az 1848. szeptember 21-én lezajlott harmadik szenttamási ütközetről. Annyit tudtak, hogy szeptember 17-én elmaradt, és híre járt, hogy szeptember 21-én vagy 22-én kerülhet rá sor.

350 A bajai tartózkodás alatt is folyt a Hunyadi-lovasságnál a csapatszervezés. Szalay László, aki elégedetlen volt a toborzás eredményeivel, lépéseket tett a lovasság kiállításának meggyorsítására. 1848. szeptember 17-én Baján találkozott Ferenczy Albert vasas ezredbeli századossal, aki ekkor még nem tudta, hogy a szabadkai nemzetőrséghez nevezték ki őrnagynak. Szalay élt főtiszteket kinevező jogával, és Ferenczyt kinevezte a lovasság őrnagyának. Szervezéssel és kiképzéssel bízta meg, alárendelt neki a lovak beszerzésével, MOL H 76 116/M/1848. - Beadványok.; URBÁN Aladár, 1999. II. k. 1297. URBÁN Aladár, 1999. II. k. 1302. URBÁN Aladár, HK Bp., 1988. 35. évf. 4. sz. 660.; URBÁN Aladár, 1999. II. k. 1313. és 1322. KLÖM XII. k. 1957. 972.; HERMANN Róbert, 1996. 158. BKMÖL XV. 33 Múz. gyűjt. sz. n./1848. 7076. ksz.