Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)
TANULMÁNY - Katonai események - Csapatmozgások, fegyverszállítások Baján át; császári tisztek gyülekezése Baján
Ugyancsak a hadügyminiszter 1848. július 27-én küldött értesítést arról, hogy a Sándor császár gyalogezred komáromi várban szállásoló 3 századát július 29-én gőzhajón Bajára szállíttatja. Bajáról a csapat szekereken fog továbbutazni Zomboron keresztül Futakra. 330 A Mészáros hadigőzös 1848. július 30-án Pálóczy László százados parancsnoksága alatt indult el Pestről Péterváradra. A miniszter a hadihajót Hrabovszky János altábornagy, szerémségi főhadparancsnok rendelkezése alá kívánta helyezni. Ha a péterváradi erődöt nem tudja - az első útja alkalmával valóban nem is tudta - elérni, akkor a parancs szerint a Dunán feljebb kell cirkálnia, és ebben az esetben a bázisa Pest lesz. A hadigőzös július 31én ért Bajára, ahol sok csodálója akadt. 31 A hadihajó bajai kikötéséről a Nemzeti Politikai Hírlap is beszámolt. 332 A Közlöny 1848. július 31-i cikke szerint a katonaság folyamatosan vonul a megye alsó része felé, részint Baján keresztül, részint egyenesen le a Dunán Futak felé. Bajáról július 30-án indult el a 2. Sándor gyalogezred 600 katonája, míg további 60 főt a Porosz herceg-féle ezredből július 31-én gőzös szállított új délvidéki állomáshelyére. 333 A Győrből Komáromba áthelyezett 5. honvédzászlóaljat is a Délvidékre vezényelték. 1848. augusztus 3-án indultak, és a terv szerint Bajáig hajón mentek volna, onnan kocsin tovább Obecsére. Az utat azonban augusztus 4én, Pesten megakasztotta a zászlóalj zendülése. Augusztus 5-én késő este értek Bajára. 334 Itt két napot pihentek. A harmadik nap hajnalán gyalog indultak az időközben megváltozott úti cél, Verbász felé. 335 A csapat 1600 főből állt. 336 Négy nap alatt értek Verbászra. Ok őrizték a Duna partját Bajától egészen Titelig. Az őrök pár száz lépésnyire voltak egymástól felállítva. 337 BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 10. kútfő, 526. tétel, 2298/HÜ./1848. URBÁN Aladár, HK Bp., 1987. 4. sz. 675-676.; A belügyminiszter 1848. július 21-i rendelete szerint a „Mészáros hadigőzös feladata őrködni a Dunán és a Tiszán, és segítségnyújtás a délvidéki zavargások elnyomatásában." - 1. még KLÖM XII. k. 1957. 677.; - A 604/1848. számú belügyminiszteri rendelet arra utasította a Duna mentén fekvő városok és községek elöljáróit, hogy a Mészáros hadigőzös számára, ahol az kiköt, jó és elegendő mennyiségű tűzifát tartsanak készen. Ha a hajó kapitánya valamelyikükkel megbeszélést kíván folytatni, az alsóbb rangúak személyesen, a magasabb rangúak pedig biztosaik útján tartoznak megjelenni a hajó fedélzetén, és megadni a hajó kapitányának a kért felvilágosítást. - 1. BKMÖL IV. 1102 Körlevelek jkve 1848-1851. sz. n./1848. 3-4.; BKMÖL V. 307 Másolati könyv 1848-1850. sz.n./1848. 20. NEMZETI POLITIKAI HÍRLAP (Bp.), 1848. augusztus 8. 43. évf. 76. sz. 298. - Vidéki mozgalmak KÖZLÖNY (Bp.), 1848. augusztus 6. 58. sz. 278. - Belföld URBÁN Aladár, 1973. 321.; KÖZLÖNY (Bp.), 1848. augusztus 11. 63. sz. 308. - Belföld NÓVÁK László, 1998. 67. és 100. IVÁNYI István, 1886. 440—441. - Iványi szerint az 5. zászlóalj továbbszállításához 360 kocsira volt szükség. Ez ellentmond a Szalay József nagykőrösi vadászfőhadnagy visszaemlékezésében fent leírt állításnak, miszerint a zászlóalj gyalog indult tovább. - BOROVSZKY Samu, (1909). II. k. 207.; RAPCSANYI Jakab dr., 1934. 154.; HERMANN Róbert, 1998. 102-103. - A seregnek pihenőnap tartása nélkül kocsikon, 1848. augusztus 8-ra kellett Verbászra érkeznie. ' NÓVÁK László, 1998. 101-102.
