Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - A nemzetőri és katonai szolgálat alóli mentesítések

1849. Junius 6-i ülése foglalkozott a kérelemmel. A mellékelt bizonyítvá­nyokból kitűnt, hogy a folyamodó állításai igazak, ezért megkapta a felmen­tést. 313 Hesz Fábiánt 1849. június elején felírta a védseregbe a felsöjárási fő­szolgabírói kerületben működő összeíró választmány. Mentesítési kérelmé­ben elmondta, hogy szüleik halála után Mátyás nevű testvére elköltözött Ba­járól, így a szülők után maradt ház és egy fél dunai malom kezelése, valamint két kiskorú leánytestvérének eltartása az ő vállát nyomja. Mint családfő, a bácsi védseregre vonatkozó kormányrendelet 11. § d) és 1. pontja értelmében kérte magát felmenteni. A tanács két tanú vallomása alapján igazolva látta a folyamodó állításait, és a június 11-i ülésén a védseregből kihagyni ren­delte. 314 Dienes Ferenc és neje Osztheimer Katalin 1849. július 4-én három fiuk hazabocsátását szerették volna elérni. Két fiuk még 1848. szeptember végén a honvédek közé avattatta magát. József az 1849. április 4-i tápióbicskei üt­közetben, Antal Buda várának bevételénél súlyos sebeket kapott. Az egyik a pesti, a másik a jászberényi kórházba került. A német légióból alakult 126. honvédzászlóaljban tizedesként szolgáló Ferenc fiuk hazabocsátását agg ko­ruk és keresetképtelenségük miatt kérték. 315 Előfordult, hogy a lakosok foglalkozásuk gyakorlása érdekében kértek felmentést a nemzetőri szolgálat alól. Sándor György, a felsőjárási törvény­szék helyettes elnöke 1848. július 8-i levelében jelezte, hogy a megyei bi­zottmány által július 17-ére kitűzött törvényszéki ülésen a törvényszék tagjai közül néhányan nem tudnak részt venni, mert mint besorozottaknak az ókéri táborba kell menniük. Kérte a törvényszék tagjainak felmentését, nehogy az igazságszolgáltatás menete hátrányt szenvedjen. Hozzátette, hogy az őrállási szolgálatot a törvényszék tagjai készek a törvénykezés ideje alatti éjszakákon is ellátni. A tanács megállapította, hogy a törvényszék tagjai a törvény kí­vánta képességgel bírnak, így a nemzetőri szolgálat alól fel nem menthetők. A tanács nem tehet kivételt a törvényszék tagjaival sem, de az újabb minisz­teri rendelet értelmében lehetőségük van helyettest állítani maguk helyett. 316 Oláh János és társai, bajai szíj gyártómesterek az 1848. december 11­13-án tartott tanácsülésen Dragics Dániel csatkészítő társuk felmentését kér­ték a katonáskodás alól. A tanács az életkoránál fogva katonai szolgálatot tel­jesíteni tartozó mesterembert nem mentette fel. 317 Kanyó Alajos tanácsnok, aki Bayer Jakab bajai szűcsmester vagyoni helyzetének megvizsgálására lett kiküldve, hivatalos jelentését az 1849. jú­nius 18-i tanácsülésen nyújtotta be. A tanácsnok a helyszínen azt tapasztalta, hogy Bayer Jakab a mesterségébe több ezer forintot ruházott be, több helyi lakosnak a téli ruhái nála, az ő felelősségére bízva vannak letéve, mesterségét maga űzi, ezért a védseregből kihagyandónak véli. A jelentésben foglaltak 313 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. 185/1849.; KEMÉNY János, 2000. 36. 314 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. és ir. 206/1849.; Uo. 36. 3,5 Uo. 244/1849.; Uo. 36. 316 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1847-1848. és ir. 934/1848.; Uo. 35. 317 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1847-1848. 1298/1848.

Next

/
Oldalképek
Tartalom