Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - A nemzetőrség szervezése és alkalmazása

tett június 18-án Torontál, június 19-én pedig Tolna vármegyében is. Ez utóbbi megye 2000 nemzetőr kiállítását vállalta. Knézy Antal jelentése szerint 1848. július 2-án Ókéren már 5600 nemzetőr állt fegyverben. Mészáros Lázár hadügyminiszter 1848. június 21-én elismeréssel szólt a Bács megyei őrvonal felállításáról. Jelezte, hogy lőszert tud küldeni, fegyvert azonban nem. Felhívta a figyelmet a következőkre: az őrsereget ne húzzák szét az őrvonal mentén, hanem lehetőleg egy táborba gyűjtsék a fegyvereseket. A védvonal megfelelő távolságra legyen az ellenségtől, nehogy váratlan támadás érje a védőket. A nemzetőröket csak a legnagyobb szükség esetén alkalmazzák, akkor is csak védelmi feladatok ellátására.

210 Pilaszanovics József bajai főbíró az 1848. július 6-7-én tartott tanácsülés jegyzőkönyve szerint jelentette Knézy Antal alispánnak, hogy a megye nemzetőrségéből Futak és a csajkások kerülete között felállított őrvonalhoz Baja városa június 20-án 360, ezek felváltására június 27-én 375, július 2-án pedig 416 nemzetőrt állított ki. A hadügyminisztérium által leküldött hadiszerek, puskapor és egyebek Ókérre szállításához a napokban 50 nemzetőrt rendelt ki a város. így Baja hazafias kötelessége teljesítésében az első helyen áll, és a megye községeinek is buzdító példával szolgál. A városban lévő királyi sóház és magtár őrzése naponta további 30-40 nemzetőr kiállítását igényli. Ezekre hivatkozva kérte Knézy Antal megyei első alispánt, hogy a július 16-ra eső bajai vásár idején ne vonja el a kenyérkeresettől a napszámból, iparból és kereskedésből élő bajai lakosságot, vagyis adjon 10-12 nap haladékot a július 10-én az ókéri táborból visszabocsátandó bajai nemzetőrsereg felváltására.

211 Knézy Antal alispán 1848. július 6-án úgy döntött, hogy a bajai őrsereg ezentúl a tábori pénztárból kapja a fizetését, és az így felszabaduló összeget a város szállításra, fuvarozásra fordíthatja. A tanács ezt úgy értékelte, hogy a tábori bizottmány méltányolta a város igyekezetét. Azt, hogy Baja a legelsők között hozott áldozatokat a haza megmentésére, minden tábori szállítmányt a legnagyobb készséggel szállítanak a kívánt helyre, és az otthon maradt nemzetőrség nemcsak a közbiztonság megőrzésén fáradozik, hanem a helyi sóházat és a magtárat is éjjel-nappal őrzi. Felhívták a figyelmet arra, hogy a nála népesebb városok kevesebb nemzetőrt küldenek táborba.

212 Szenttamás első ostromakor, 1848. július 14-én az ókéri táborból a reguláris erök mellett a bajai nemzetőröket másokkal együtt az ún. péterváradi hídfő elé rendelték. A csatában nem vettek részt, a Ferenc-csatorna jobb partján tétlen szemlélői voltak az északi oldalon folyó ágyúharcnak.

213 210 VARSÁNYI Péter István, HK Bp., 1980. 27. évf. 3. sz. 463.; VARSÁNYI Péter István, 1993.46. 211 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1847-1848. 895/1848.; IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1988. 81. és 212-213. - Iványosi megállapítása szerint a bajai nemzetőrök szolgálati ideje rövidebb volt, mint a kalocsaiaké vagy a soltiaké. Harci cselekményekben ők sem vettek részt. 1. Uo. 81.; KEMÉNY János, 2000. 16. 212 BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. és ir. 28/1848.; KEMÉNY János, 2000. 16-17. 213 OLCHVÁRY Ödön, 1901. 28-34.; KÖZLÖNY (Bp.), 1848. július 19. 40. sz. 177. - Belföld; NEMZETI POLITIKAI HÍRLAP (Bp.), 1848. július 21. 43. évf. 61. sz. 238-239.