Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - A nemzetőrség szervezése és alkalmazása

met arra, hogy egy század négy osztályból, minden osztály 45 közvitézből, vagyis 15 hármasával számított tagból (rotte) álljon. Az adott századot egy kapitány vezesse, egy főhadnagy, két hadnagy, két őrmester és tizenkét tize­des segítségével. Rajtuk kívül legyen még minden századnak két ácsa és két dobosa is. Minden osztályban még egy szabadost (Gefreiter) is ki kell ne­vezni. A nemzetőri esküvel kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy az es­küt letenni vonakodók hazaárulást követnek el. A törvényhozás ilyen esetek előfordulását lehetetlennek tartotta, így arra büntetést sem szabott ki. Azt ja­vasolta, hogy a főbíró egyenként szólítsa fel a bajai nemzetőrség vonakodó tagjait az eskü letételére. Szerinte nem lesz olyan nemzetőr, aki ha megértette a törvényt és az abból eredő kötelességeit, vonakodna azokat teljesíteni. Ha mégis előfordulnának ilyen esetek, a főbíró tudassa vele ezeknek a nemzet­őröknek a neveit, hogy a hadügyminiszternek bejelenthesse és utasítást kér­hessen a további teendőkre nézve. 203 A Nemzeti Politikai Hírlap 1848. június 18-i tudósítása szerint Baján a nemzetőrsereg 1200 főből áll. 204 A város közgyűlése, tapasztalva, hogy a legbuzgóbb nemzetőrök közül a szegényebbek nem képesek magukat fegyverrel ellátni, az 1848. június 19-i ülésén a közpénztár terhére száz darab szuronyos lőfegyver készíttetését ren­delte el. 205 Knézy Antal első alispán az 1848. június 17-i megyei bizottmányi köz­gyűlés határozata szerint értesítette a várost arról, hogy a Kárlovic (Karlóca) táján összegyűlt lázadók és az ezek megfékezésére Hrabovszky főparancsnok által Péterváradról kiküldött katonaság között 1848. június 11-én több óráig tartó véres csata keletkezett, amelyben ágyúkat és kartácsot is használtak. Kárlovic egy része megrongálódott a tűzharcban. A lázadók 300 főt vesztet­tek, a katonaság közül 1 tiszt esett el és 6 közlegény megsebesült. A lázadók száma Kárlovicnál 15 ezerre, a római sáncnál 6 ezerre tehető, de ez a szám naponta gyarapszik. Az ország déli részein egyre fenyegetőbb alakban ki­bontakozó lázadás elfojtására Szemere Bertalan belügyminiszter rendeletben hívta fel a megye lakosait arra, hogy a haza és házaik védelmére legalább négyezer polgárt állítsanak ki puskákkal és kaszákkal felfegyverezve, hogy a megye határszélein eredményesen őrködhessenek. Az őrök fizetést fognak kapni, és a kormány időnként fegyvert és lőszert is fog küldeni. A megyei bizottmány tagjai úgy határoztak, hogy a megyehatár őrzésére és a Karlovicon összegyűlt sok ezer pártütő megyén keresztül történő élelme­zésének a megakadályozására egy 20 ezer önkéntesből álló őrcsapatot állíta­nak fel. A cél az volt, hogy a csajkások határától kezdve egészen Futakig biz­tos őrvonal legyen kialakítva. Ennek érdekében valamennyi megyebeli hely­BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. és irat 22/1848.; BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1847-1848. 207/1848. és irat 917/1848. NEMZETI POLITIKAI HÍRLAP (Bp.), 1848. június 18. 42. évf. 33. sz. 127. - Vidéki mozgalmak BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 9/1848.; IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1988. 200.

Next

/
Oldalképek
Tartalom