Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - Nemzetiségi problémák

séget és azt, hogy Pestalics Ágoston megbánta tettét és bocsánatot kért a tanúktól. Ezek figyelembevételével ítélte 3 hónapi vason és közmunkán, hetente kétszer kenyéren és vízen letöltendő börtönbüntetésre.

168 Az 1849. február 5-10-i védelmi bizottmányi ülés rendelkezése értelmében az ellenséges rácok iránt rokonszenvvel viseltető bajai óhitű lakosoknak le kellett adniuk a fegyvereiket.

169 Arról, hogy ez a rendelkezés hány lakosra vonatkozott, nincs adat. A bajai felkelőket Nemegyei Bódog őrnagy parancsára 1849. február 11-én Zomborba kellett indítani. A bajai bunyevác lakosok egy része nem kívánt a felkelőkhöz csatlakozni, mert mint mondták, ők sohasem voltak magyarok, és nem is lesznek azok, hanem rácok voltak és azok is maradnak. Ebből egy kisebb botrány keletkezett, amely Zombor elestének hírére szűnt meg.

170 Baja császári kézre kerülésével biztatást kaptak a forradalomellenes erők, és valóban akadtak olyan szerbek, akik csatlakoztak hozzájuk. Ezt bizonyítja például, hogy a városi tanács 1849. április 22-én bérbe adta Krajnovics Pálnak, az ellenséghez átszökött rácnak az állam részére lefoglalt házát.

171 Haczell Mártonnak, Bács megye teljhatalmú kormánybiztosának Szabadkáról, 1849. május 10-én Kossuthhoz írt jelentéséből tudjuk, hogy a Baja város ellen május 6-án támadást indító Herkules gőzöst két szökött bajai rác kalauzolta. Ok biztatták a katonaságot a város elleni támadásra, mert abban a hiszemben voltak, hogy Baján nincsenek ágyúk.

172 A Márczius Tizenötödike 1849. május 16-i számában Bajáról megjelent cikk szerint a hazaáruló rácok házait össze kell íratni és eladni. Addig, amíg ez megtörténik, lakjanak bennük a rablók miatt szerencsétlen sorsra jutóttak.

173 A magyarok és a szerbek között 1849 május-júniusában béketárgyalás kezdődött, ami végül is zátonyra futott. A szerbek valóban megosztottak voltak a magyar szabadságharc ügyében. Nem kevés azonban köztük azoknak a száma, akik támogatták a célkitűzéseit. A bajai - és a budai, komáromi, győri, szabadkai, zombori stb. - szerbek között is sok hü katonája volt.

1 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. 58/1849. Uo. 249/1849.; KEMÉNY János, 2000. 40. KÖZLÖNY Debrecen, 1849. március 6. 45. sz. 158. - Belföld BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. és ir. 126/1849. MOL H 2 OHB ir. 6918/K/1849. MÁRCZIUS TIZENÖTÖDIKE (Bp.), 1849. május 16. 23. sz. 91-92. SPIRA György, 1959. 561-562.