Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

DOKUMENTUMOK (1-360.; I.kötet)

Segélyt hasztalan vártunk, a számos ágyúkkal ellátott ellenség irányában magunkat nem védelmezhettük, megtettünk mindent, de nem lett sikere. A kegyetlenséget, melyet az igazi, s nevüknek valódilag megfelelő vadrácok végbevisznek, leírni, vagy csak elképzelni is lehetetlen. Nem gyilkolják ezek meg a magyart, ez még kegyelem lenne, hanem napokig a legnagyobb kegyetlenséggel kínozva fosztják meg a szerencsétlent életétől. Kristofek 70 éves kulai alladalmi Tiszttartó fához köttetvén, egész nap borzasztó kínzások közt gyötörtetett, hajadon leánya pedig megszeplősíttetvén, a kéjt élvezők által gyilkoltatott meg, több hajadon, s nőnem részesült ily kegyetlenségben. A szintén kulai Orvos nyakánál fogva egy szamár farkához köttetett, s a számárra egy dudás ültetvén, dudaszó mellett addig vontattatott a városban, míg csak meg nem halt, mások lófarkra köttetve végeztettek ki. Borzasztó mindezeknek csak a hallása is, s melyek az erdélyi oláhság tetteit, ha tán nem haladják is felől, de mindenesetre azokkal párvonalba állanak! Uraim, az Istenért küldjenek Szegedről segélyt, különben Bács Megye több ezer magyar ajkú lakosa koldussá s földönfutóvá lesz. Megyénkben a rácok már mintegy befészkelvén magukat, a meghódítandó községekhez rendeleteket bocsátanak ki. Ily rendeletek kezeimbe is jővén, azokból egyet eredetben, hü fordításával együtt, valamint egy németet is, idemellékelve Önöknek tudomására juttatom. A gazok ezen szózataikban békét és csendet ígérnek, azonban a történtek sajnosán tanúsítják, miként váltják be szavaikat, ők egyaránt kegyetlenkednek az ellenszegülő, s a magát megadó községen. Külerőnk nincs, az érkezett népfelkelési segély is szintén rabolván, az első ágyúszóra megfutamodott, minden törekvéseim s intézkedéseim, ágyúk s rendes katonaság nélkül hasztalanok. Knézy első Alispán éppen most menekült Zomborbúl, hol a színlelt csendben volt 14 ezer rác szintén felzendült, s mint hallom, ezek élére Latinovics Károly volt Másodalispán, s Önök előtt is ismeretes egyén szándékozik állani. A már általam érintett Zdráhál Ferenc alladalmi Számtartó az ellenség kezébe került. A bácsi javakban volt alladalmi birkákat felfelé hajtattam, s ellátásokról intézkedtem, kiszámíthatatlan itt a kár, mit az álladalom eddigelé is szenvedett. Uraim, mi martyrjai lettünk nemzetünknek, megfosztattunk mindenektől, s ha a halált keresve is meg nem találjuk, legalább gondoskodjanak az én, s polgártársaim életük anyagi fenntartásáról. Horváth Antal