Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

DOKUMENTUMOK (1-360.; I.kötet)

Ami azonban legborzasztóbb a nép dühétől kell tartanunk, az, főleg a németség az egész Megyénkben fellázadt. Tanúsítá ezt a nép, a kulai csata után is, hol a németek a közeli Szivác helységébe menekvő lovascsapat közül hármat, mivel magyarok voltak, s állításuk szerént az Urak mellett tartottak, iszonyú kínok közt kivégezték. A nép egyedül a civilisait osztálynak s illetőleg a tisztviselőségnek tulajdonítja, hogy a katonaság megyénkből kivonult, bosszút forral ennek irányában, s minden igyekezetét annak kiirtására fordítja. Kettős ellenség közepette állunk, a dühöngő rác ellenség, s a felingerült nép között. Nincs vezérünk, nincs fegyverünk, nincs muníciónk. Uraim intézkedjenek életünk megmentése felett, rendeljék ide a Szegeden lévő, s a felső ellenség ellen anélkül sem használható katonaság egy részét. Ott a haza kárára, itt hasznára lehetnek. Higgyék el én a katonaság irányában mindenkor igazat mondottam, s tapasztalni fogják Önök is, hogy Bácska feladásával nemzetünk ellenében többet ártottak, mint használtak. Lelkes itt azért még a magyar lakosság, megtesz nemzetiségünkért mindent, csak küldjenek Önök vezetőket. Bács megye tisztikara ellen terjesztett azon hír, mintha megadásról tanácskozott volna, alaptalan, lehetnek egyesek, kik tán a felső ellenséghez szítanak, de ha tényök, s illetőleg szándokuk napfényre derülend, a haza bosszúját kikerülni nem fogják. Folyó hó 25-én 61. szám alatt kelt levelemben érintett Zdráhál Ferenc alladalmi számtartót, ki az ellenséghez mint közhivatalnok hívatlanul átment, elfogattattam. Megyénk állását Baja Város Főbírájának leveléből is átláthatják. Népfelkelésünk öregbítésére Pest megyei szomszédos magyar községeket is felhívtam. Gróf Eszterházy Sándor Tábornok 25-én a Bakonyban lévő szentlászlói birtokába elindult. Nádossy Ezredes pedig nálom volt szállva, tegnap estve tőlem csak avval ment el, hogy jó éjszakát kívánt, ma délelőtt senki sem látván, ebédre kerestettem, mire a szobájába ment cselédem keresé, hűlt helyét találta, hova ment, nem tudom. Horváth Antal Uram, a nép dühe rettenetes, mi legrosszabb a Németség a Rácokhoz kapcsolódik és irgalmatlanul gyilkol. Eredeti irat, tisztázat. MOL H 2 OHB 1343/e/1849. - Az irat felzetén olvasható még: Hivatali rájegyzés: 1343/e/1849. 1849. február 2. Horváth Antal Bács megyei főispán jelentése az ottani nép ingerültségéről, mely nemcsak a rácok, hanem a tisztviselők irányában is mutatkozik. - Katonai erőt kér odaküldetni. - Elintéztetett. Debrecen, 1849. február 17. A bizottmány határozatából: Rákóczi János m. k. Előadó Elnöki Titoknok. Mellette van a fenti levél német nyelvű fordí-