Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - Nemzetiségi problémák

Szentgyörgyi Horváth Antal, Baja város földesura az 1849. december 3-14-én tartott tanácsülésen a forradalom alatti magatartásáról kért magának bizonyítványt. A tanács szerint köztudott, hogy az uraság 1848. augusztus közepétől 1849. február elejéig Bács-Bodrog megyét főispánként kormányozta. Ragaszkodását a cs. kir. házhoz kinyilvánította, a törvényekhez ragaszkodva nemcsak a népet nem ingerelte soha a törvényes kormány ellen, hanem inkább azt mindig a törvényes rend fenntartására serkentette tevékenységével. Magát a városi tanácsot is többször felszólította a törvényes rend és a béke fenntartására, amely cselekedete miatt üldözték. A magyar forradalmi kormány a bajai vagyonát összeíratta és zár alá vetette.

161 Nemzetiségi problémák Annak ellenére, hogy Baján viszonylag jelentős szerb és német népesség élt, a források nemzetiségi ellentétekről alig tesznek említést, de a politikai rokon- és ellenszenvek folyamatosan érezhetők. A tábori bizottmány élelmezési osztályának 1848. augusztus 10-én kelt 26. számú határozata szerint a pártütőkké vált, és a szerbek sáncaiba vonult görög nem egyesült vallású lakosok minden ingó és ingatlan vagyona az állam részére lefoglalandó, azokat haladéktalanul össze kell írni, zár alá kell venni, a lábas marháikat Verb ászra kell küldetni.

162 A bajai szerbek közül senki sem ment el a szerb táborba, a magyarok mégis gyanakodva néztek rájuk. Előfordult, hogy titkos összeesküvéssel, az ellenséggel való cinkossággal, fegyveres felkelők bújtatásával és támogatásával vádolták őket.

163 A szerbek igyekeztek ezt a helyzetet megoldani. Egyházuk, a bajai görög nem egyesült hitközség nyilatkozatot tett közzé, amelyben kijelentették, hogy a Magyarország alsó vidékein hitsorsosaik által előidézett lázas és vészt hozó mozgalmakat elítélik. Ok a szeparatizmus gyűlöletes eszméjétől távol állnak, és ahogyan eddig, úgy ezután is fenn kívánják tartani azt a testvéri egyetértést, amely őket a hon minden ajkú és vallású népeivel a közös cél, a szeretett haza boldogulására irányuló haladásban összefűzi. A nyilatkozatot a városi tanács szeptember 1-jei ülésén olvasták fel. Szövegét a tanács elküldte a Közlöny című hivatalos kormánylap szerkesztőségének.

164 Baja város 1848. november 27-29-én tartott tanácsülésének Eszék város rác nyelven írt levele okozott gondot. A tanács szerint az újabb törvények, így az 1840. évi VI. tc. és az 1844. évi II. tc. világosan elrendelik a hivatalos levelezés magyar nyelven való folytatását. Kivételt ez alól csak a BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. 640/1849. BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1847-1848. 1023/1848.; IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1988. 268.; KEMÉNY János, 2000. 40. THIM József, 1887. 261. BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1847-1848. 1056/1848.; KÖZLÖNY (Bp). 1848. szeptember 2. 85. sz. 440. - Alvidéki hírek ; THIM József, 1887. 261.; IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1988. 288.; KEMÉNY János, 2000. 40.