Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

DOKUMENTUMOK (1-360.; I.kötet)

telesített vallomásából kitűnne, hogy a vádlott Matkovics Ferenc és Bertity Jakab folyó évi január 23-án a Vörös Ökör című vendéglőben Kossuth Lajos Urat szidták, s huncut névvel illették, úgy a Városi Tanácsot is becstelenítették, sőt az ellenséges rácok eljövetelével is fenyegetőztek, ezen merényletükért, azonfelül, hogy Matkovics Ferenc a Képviselők sorából kitöröltetik, Bertity Jakab pedig szőlőcsőszi szolgálatából elbocsáttatik. Mindketten fél évi vason, közmunkán, s hetenként kétszer kenyéren és vízen töltendő börtön elszenvedésére ítéltettek. A végrehajtás Kapitány Úrra bízatván. Eredeti tanácstörvénykezési jegyzőkönyvi bejegyzés, tisztázat. BKMÖL IV. 1007 Baja Város Tanácstörvényszékének iratai 57/1849. tan. törv. jkvi szám 340. Baja, 1849. január 26. A bajai városi tanács ítéletet hoz a Kossuth Lajos elleni kikeléssel vádolt Pestalics Ágoston ügyében a) 1849. évi január hó 23. napján kivett Tanúvallomások. Első tanú. Csendes István róm. kat., feleséges, hite ajánlata mellett vallja, miképp ő folyó hó 22-én saját szőlőjében sógora Lengyel Ferenc s többek társaságában mulatván, a szintén oda megjelent Pestalics Ágostontól hallotta, Kossuthot Antikrisztusnak s népcsábítónak neveztetni, ugyanez alkalommal azt is kinyilvánította, hogy nekünk nem sok idő múlva mindannyiunknak bunyevácokká kelletik lennünk, mindezeket azonban részeg fővel s egész mámorosságában beszélte, később meg is bánván e tettét, mindanynyiunktól bocsánatot kérve távozott el tőlünk. Jelen voltak ez alkalommal Zorics és Szakács Antal, kiket is e tárgyban alkalmas tanúkul használhatni. Második tanú. Lengyel Ferenc, r. kat., feleséges, a fentebbivel egyezőleg vall, azon megjegyzéssel, hogy ő mint rácul nem tudó, Pestalics kifejezéseit csak mások tolmácsolása után érthette meg, s csupán csak ezen kijelentését, mintha nekünk rövid idő múlva bunyevácokká kellenék lennünk, hallotta tőle magyarul, alkalmas tanúkul szintén a fentebbieket nevezi. Harmadik tanú. Szakács Antal, 33 éves, róm. kat., nőtlen, bajai lakos és szűcsmester hit letétel ajánlata mellett vallja, hogy folyó hó 22-én Csendes István szőlőjében volt, Csendes István, Lengyel Ferenc, Zorics Pál és Pestalics Ágoston társaságában, hol Pestalics Ágostontúl hallotta, miként Kossuthot Antikrisztusnak, néplázítónak s huncfutnak nevezte, Lengyel Ferenchez szólva állította, hogy nékie is rácnak kell lennie. Hallomásból azt is tudja, hogy Pestalics Ágoston Szekeres Mihályt és még egy mesterembert azzal fenyegette, hogy mihelyt a rácok bejönnek, a mesterembereket megölik, megjegyzi a tanú, hogy Pestalics Ágoston ez alkalommal boros volt.