Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - A városi lakosok bizonyítvány-kiállítási kérelmei

Bernáth Lajos nemzetőrségi őrnagy Tassról, 1849. május 23-án a bajai városi tanácshoz címzett folyamodványában a városért tett katonai szolgálatait bizonyító igazolás kiállítását kérte. A levélből kiderül, hogy részt vett a Baját 1849. május 6-án megtámadó Herkules gőzös legénységének üldözésében.

150 Steininger Antal bajai lakos az 1849. szeptember 3-i tanácsülésen a magyar katonaságnál viselt szolgálatáról kért magának bizonyítványt. A tanács igazolta, hogy Baján tartózkodása alatt békésen viselkedett, a magyar forradalom élesztésében sem toborzás, sem egyéb, az ország zavarainak előmozdítására szolgáló nyilvános tettekben nem vett részt. Köztudott, hogy a magyar katonasághoz a házi körülményei miatt sorozták be.

151 Alfóldy Ferdinánd a tanács 1849. szeptember 7-10-i ülésén kért bizonyítványt a magyar hadseregben tett katonai szolgálatáról. A tanács tudomása szerint Alföldy Ferdinánd 1849. február 1-je táján, amikor Baja városnak két lovas legényt kellett az ún. magyar védseregbe kiállítani, 4 hónapra besoroztatta magát. Tette ezt főleg azért, mert a legfiatalabb testvérét, aki az akkor fennállt törvény értelmében katonáskodott, ki akarta váltani a szolgálatból. Később az édesatyja kérte is ennek a fiának a katonáskodás alóli felszabadítását. A kérelmet 1849. május 11-én, a 130. számú határozatával a városi tanács is támogatta, és a testvérét még májusban, kb. 3 hónapi szolgálat után hazabocsátották. '

52 Popovics János bajai bognármester ugyanezen a tanácsülésen arról kért bizonyítványt, hogy Péter nevü fiát a legutóbbi újoncozáskor a magyar katonasághoz besorozták. A tanács igazolta, hogy a folyamodó Péter nevű fia a legutóbbi újoncozáskor abban a korban volt, amelyet az akkori magyar rendeletek a katonai szolgálat teljesítésére kitűztek. Nevezettet 1849. május 22én a városra kivetett újoncjárandóság lerovására a magyar katonaság újoncainak sorába beavatták, és el is vitték.

153 Ugyanezen a tanácsülésen kért arról igazolást Németh Mihály nyugalmazott bajai uradalmi tiszt, hogy Ignác nevü, tüzértiszt fia milyen körülmények között került a magyar hadseregbe, és hogy neki csekély nyugdíja és előrehaladott kora miatt szüksége van a fia segítségére. A tanács előtt ismert volt az, hogy a folyamodó fia 14 évig szolgált a es. kir. hadseregben. Leszerelése után két évig Baján békés polgárként élt. 1848-ban a magyar hadsereg szolgálatába lépett. Ez akkor történt, amikor Baján a kormány lovakat vásároltatott. A vásárló tiszt kecsegtetésére hozzá segédként katonának állt, és eltávozott a városból. Később a magyar hadi parancsnokság vette igénybe a szolgálatait. A szolgálat vállalására az akkori körülmények kényszerítették. A tanács tanúsította azt is, hogy a folyamodónak szüksége lenne a fia segítsegére.

154 BKMOL IV. 1007 Tan. törv. ir. 155/1849. BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. 288/1849. Uo. 298/1849. Uo. 300/1849. Uo. 302/1849.