Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

DOKUMENTUMOK (1-360.; I.kötet)

vén az 1848. évi IX. törvénycikk tárgya, a haszonbérfizetés, kérdés és kétség alá sem vonathatik, pénztárnok úrnak e végzemény alkalmazási használat végett kiadandó. Eredeti tanácsközség-ülési jegyzőkönyvi bejegyzés, tisztázat. BKMÖL IV. 1101 Baja város községi üléseinek jegyzőkönyve 1847-1849. 6/1848. 72. Baja, 1848. június 19. A közgyűlés arról dönt, hogy a földhaszonbérlők a dézsmával kiadott földek terméséből az alhaszonbérlőkön megvehetik a dézsmát Az 1848. évi IX. törvénycikk világos rendelete szerint, a dézsmaadóztatás megszüntetésével azon kérdés merült fel, vajon a földhaszonbérlők ezen földektől járó, és dézsmai teherrel kiadott földek terméséből azt, az alhaszonbérlőkön megvehetik-e? Határozat Az csalhatatlanul igaz, hogy az Uraságnak ezentúl dézsmafizetés nem járuland, az pedig, hogy a haszonbérlők és az alhaszonbérlők között e tekintetben micsoda szerződési kikötések állanak fenn, magánkérdés lévén; s ennek az elintézése a törvény útját illetvén; tárgya e közgyűlésnek nem lehet. A mátéházi, a bajai és a rémi földeket illetőleg költ, s a kötött szerződések, e Város és a haszonbérlők között e jelen, más fontos körülmény s törvényi ok közbe nem jöttéig ezt kívánván a városi közérdek, épségben tartatni rendeltetvén. Eredeti tanácsközség-ülési jegyzőkönyvi bejegyzés, tisztázat. BKMÖL IV. 1101 Baja város községi üléseinek jegyzőkönyve 1847—1849. 7/1848. 73. Baja, 1848. június 19. A közgyűlés a kukoricaföldek tulajdonosainak évenkénti változtatása helyett inkább az örökös tulajdonba adást támogatja Az úgynevezett „kukoricaföldek" változással egybekötött osztása, a Tanács és a lakosság között, kellemetlen jeleneteket idézvén elő, másrészről a gazdászati józan elvek szerint is, inkább az örökös tulajdon, mint az évenkinti változás alá eső földbirtoklás lenne elfogadható, mire nézve határoztatott. Határozat Közönségesen tudottak azon okok és körülmények, melyek eddig a kukoricaföldek gyakortai osztogatási változtatásával kellemetlenségeket, és a lakosság közötti egyenetlenségeket idézték elő, ezt, valamint az osztóigazsággal ellenkezésben álló eddigi azon viszonyt, mely szerint nem minden adózó házas lakosnak adatott kukoricaföld, szintén megszüntetni óhajtván, és