Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - A város császári kézre kerülését követő 1849. évi események

magyar pénzjegyek más pénzjegyekre történő beváltására sor kerül, eszközölje ki a város számára a császárnál, hogy legalább a kisebb címletű bankjegyek továbbra is forgalomban maradhassanak.

528 A város folyamodványt intézett Haynau fővezérhez, amelyben a magyar bankjegyek használatban hagyását kérte, illetve azt, hogy eszközölje ki a császárnál azok beváltását. Október elején vált világossá, hogy Haynau egyik kérést sem hajlandó teljeV • 529 siteni. A városi tanács az 1849. szeptember 3-i ülésén Josef Fleischer bajai térparancsnoknak, a 7. brodi határőrezred századosának kezdeményezésére elrendelte, hogy a városi rendőrkapitány derítse ki, kik szervezték a városban a szeptember 2-i vörös lobogós gyermekmenetet. A térparancsnok azt is követelte, hogy a városi tanács tiltsa el a lakosokat a magyar forradalomra emlékeztető jelek viselésétől, vagyis távolíttassa el a sapkákról az ezüstös fehér és veres színű rózsákat a korona nélküli címerrel, vetesse le a kalapokról a veres szalagokat és a fekete tollakat. További elvárása volt, hogy tiltsa meg a tanács a városban az alapos ok nélküli lövöldözést, fordítson különös figyelmet a Baján tartózkodó vagy átutazó kétes személyekre, a hamis hírek terjesztőire. Fogassa el azt a 9 rabot, akik a helyi megyei fogházból fényes nappal megszöktek. Végül tudatta a városi tanáccsal, hogy a katonai parancsnokság éjjeli őrjáratot rendelt el a városban. Ennek végrehajtására szeptember 3tól kezdve 18 megbízható helyi lakos kirendelését kérte, akik este fél hétkor fegyverrel tartoznak megjelenni a katonai laktanyában.

530 Josef Fleischer rendelkezéseivel foglalkozott a tanács 1849. szeptember 7-én és 10-én tartott ülése is. Utasításának megfelelően a tanács falragaszok és dobszó útján meghirdetni rendelte, hogy mindazok, akik a magyar forradalmi katonaságnál szolgáltak és hazatértek, illetve akik ezután fognak hazatérni, kötelesek jelentkezni a városi tanácsnál és a helyi cs. kir. katonai térparancsnokságnál. Aki ezt elmulasztja megtenni, vagy eltitkolja a házában lévő hazatért katonákat, azt meg fogják büntetni. A hazatérő katonákat a császári királyi hadseregbe fogják besorozni. A városi tanács azt is a lakosság tudomására hozta, hogy akinél fegyver van, vigye be a városházára, mert szigorú büntetést kap az, akinél a tervezett házkutatások során fegyvert találnak. A tanács megbízta a város 12 tizedére felügyelő tanácsnokokat, hogy írják össze a szabadságharc résztvevőit. Különösen figyeljenek azokra, akiket a város helyett soroztak be vagy önként álltak be, akár már hazajöttek, akár még nem. Minden fegyvert le kell adni a rendőrkapitányi hivatalnak. A személyesen végrehajtott házkutatások során talált fegyverekről jegyzéket kell készíteniük, amit kötelesek átadni a városi tanácsnak. A jegyzékbe csak azokat a fegyvereket kell felvenni, amelyekről a rendőrkapitányi hivatalnak még nincs tudomása. BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. és ir. 263/1849. BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849.95/1849. BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. 297/1849.