Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - Baja ismét a forradalmi erők kezén

A Szemere-kormány 1849. július 8-án fogott hozzá utolsó intézkedései foganatosításához. Ezek között beszüntették a gőzhajók közlekedését a Duna két partja közt, és a hajókat Bajára küldték.

462 Vetter Antal altábornagy 1849. július 8-án Szabadkára tette át a főhadiszállását, ugyanekkor Kohlman József ezredest dandárával Bajára küldte.

463 Kossuth július 7-én olyan nyílt rendelettel látta el Kohlman ezredest, hogy a bánsági határvidék rendezése után menjen Bajára, és ott a helyi, a baranyai, a tolnai és a somogyi katonai erővel hajtson végre egy diverziót a Duna jobb partjára, az ottani a népet minden módon sanyargató horvátok ellen. Kellő óvatossággal és minden disponibilis erő felhasználásával törjön át a Dunán, de semmi olyan dispositioba ne bocsátkozzon, amely zavarná vagy hátráltatná a fővezér által elrendezett erőkoncentrációt és hadműveleti tervet.

464 Kohlman ezredes keltezetlen levélben jelentette Kossuthnak, hogy megérkezett Bajára és megkezdte a baranyai beütés előkészítését. Erre a 126. honvédzászlóaljat (a volt német légiót), két század lovasságot és 4 ágyút akart felhasználni úgy, hogy egyesíteni kívánta őket a baranyai csapatokkal és a népfelkelőkkel. Vetter altábornagy, a déli hadsereg parancsnoka azonban arra hivatkozva, hogy a diverzió zavarja az ő hadműveleteit, elutasította a tervet. Ezért Kohlman ezredes a baranyai beütést a déli hadseregtől függetlenül kívánta végrehajtani.

465 A Baján működő Baranya megyei kormánybiztos, Majtényi József július 8-án tudatta Noszlopy Gáspár Somogy megyei kormánybiztossal Pécs felszabadítási tervét, amelyet Kohlman ezredes dolgozott ki. Majtényi arra kérte Noszlopyt, hogy a már felajánlott fegyveres erejével vegyen részt a hadjáratban. Kohlman haditerve a következő volt: Csapó ezredes ezer tolnai nemzetőrrel július 11-én hajnali 3 órakor megjelenik a pécsi marhavásártéren. Ugyanekkor a Baranya megyei nemzetőrök megszállják Pécs város északi kijáratait. A somogyi nemzetörök július 11-én hajnali 2 órakor a Rácvárost szállják meg, a netán ott lévő előőrsöket elfogják, majd lassan Pécs felé húzódva, 3 órakor a város nyugati vámházához mennek. A Noszlopy által ígért 220 szuronyos puskás honvéd, a 80 vadász és a 120 megyei foglár július 11-én hajnali 2 órakor a kökényi csárdánál Kohlman ezredes seregéhez csatlakozik. Felhívta a figyelmet arra, hogy előzetes parancs nélkül tilos a puskalövés és a dobszó. A rablás pedig szigorúan tilos, azért kemény büntetés jár.

466 A támadás a tervezett időben elmaradt, és nem valósult meg később sem. Majtényi József 1849. július 24-én adott magyarázatot Pécs felszabadításának elmaradására. Értesülései szerint Kohlman ezredes kieszközölte a kormánynál, hogy Kmety tábornok egy divízió huszárt bocsásson a rendelkezésére. Kikötötte, hogy az akciót azonnal meg kell kezdeni, nehogy híre mehessen. A tábornok azonban csak 4 napra bocsátotta rendelkezésére a huszárokat. Ennyi idő alatt kellett vona Pécset felszabadítani. Majtényi szerint az GELICH Rikhárd, é. n. III. k. 689. BOROVSZKY Samu, (1909). II. k. 226. MOL H 2 OHB ir. 9126/K/1849.; KLÖM XV. k. 1955. 678-679. Uo. 9233/K/1849.; Uo. 713-714.; VASS László, 1998. 43-44. ANDRÁSSY Antal, 1973.283.