1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
zott. Ők voltak a megyei vezetés legreakciósabb, szélsőséges, rákosista részének irányítói. Ez a szárny igazán a felkelés napjaiban vált láthatóvá, korábban nehéz lett volna különbséget tenni a döntési helyzetben lévők között. Daczó József csak 1956 elején került a megyei pártbizottság élére. Néhány hónapos működése alatt kevés helyismeretet szerezhetett, helyzete meglehetősen bizonytalan volt. Ő és a körülötte lévő néhány kommunista valószínűleg közelebb állt a Nagy Imre által képviselt politikai irányzathoz, mint a kemény vonalasokhoz. Ezt bizonyítja, hogy a források tanúsága szerint megpróbálta megakadályozni a sortüzeket, és a politikai kibontakozás híve volt. A kecskeméti megmozdulások kezdetén igyekezett lépést tartani az eseményekkel, javasolta a forradalmi bizottság megalakítását. Ezzel a forradalom eredményeként megújult, kommunista többségű megyei vezetés jött volna létre, amely a rendszer csődjét belátó kommunisták maximális programja volt. A védelmi bizottságban azonban kisebbségbe került, a militáns szárny kegyetlen eszközöket vetett be a tüntetés és a sortüzek következtében kirobbanó felkelés leverésére. Október 23-án Budapestre készült, az események miatt azonban nem utazott a fővárosba. 35 A pártvezetők elsősorban közvetlenül a fővárosi pártszervektől jutottak informácókhoz, a szélesebb nyilvánosság számára ezen a napon még sokkal nehezebb volt a tájékozódás. Egyedül a rádióból lehetett tudni, hogy az egyetemisták tüntetésre készülnek, mivel a rádió hírt adott a tüntetés betiltásáról, majd engedélyezéséről. Este pedig a Gerő-beszéd elhangzása jelezte, hogy sorsfordító események zajlanak Budapesten. A másik forrás a BácsKiskun megyei Népújság volt, a megyei pártbizottság napilapja, amely ekkor még nem adott az eseményekről hiteles képet. Az újság ezen a napon tudósított Gomulka hatalomra kerüléséről Lengyelországban. A lengyel pártvezető néhány mondatát is idézte, köztük a következőt: „Poznanban nem ömlött volna vér, ha a párt vezetősége feltárta volna a munkásosztály előtt a teljes igazságot." 36 Ez a hazai helyzetre is igaz volt, és október 23-án akár jóslatnak is beillett. Éjszaka a pártbizottságon tájékoztatót tartottak a fővárosi eseményekről. Petőfi Sándor, Mádi Lajos DISZ-vezető és Németh Károly, a Csongrád megyei párttitkár mondták el az átélt eseményeket személyes tapasztalataik alapján. 37 Október 23-án 20 órakor a szovjet csapatoknál riadókészültséget rendeltek el. Romániából az önálló gépesített hadsereg egy gépesített hadosztálya érkezett, amelynek feladata Magyarország déli területeinek ellenőrzése, Szeged és Kecskemét elfoglalása volt. Ez október 24-én délelőtt érte el Kecskemétet. A szovjet csapatok vidéken nem avatkoztak be, Kecskeméten azonban részt vettek a felkelés leverésében, a város egy részét ellenőrzésük alatt tartották. 20 órakor Gyurkó Lajos parancsot kapott, hogy biztosítsa az AradBKMÖL XXXV. 1.1. fond Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának iratai (a továbbiakban: XXXV. 1. 1.). Nyilvántartások és gyűjtemények. 2777. d. 2. dosszié. Megyei szintű összefoglaló. Bognár József beszámolója. Véget ért a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának VIII. ülése. In: Népújság, 11. évf. 250. sz. (1956. október 23.) [1. p.] Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) 288. fond MDP-MSZMP iratok osztálya (a továbbiakban: 288. fond) 21/1957/5.
