1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)

1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY

nai tanács elnökhelyettesének, Bartos őrnagynak a hozzájárulásával Zalavári ezredes távmondati utasítást adott ki az alárendelt egységek felé, hogy a helyőrségekben lévő összes polgári államvédelmi tisztet és katonai elhárítót vegyék őrizetbe, és az ügyészségnek adják át őket. A letartóztatottakat rész­ben a kecskeméti, részben a kalocsai börtönbe és a helyőrségek fogdáiba zárták be. A rendőrség forradalmi tanácsával Lukács András százados kö­zölte az ávósok letartóztatásának tervét. 90 Este 8-9 óra körül ülést tartott a rendőrség forradalmi bizottsága. A személyi anyagok alapján összeállították az ávósok névsorát, Ott József százados Jánosi és Dénes rendörhadnagy se­gítségével lakóhely szerint négy csoportra osztották a névsort. Ott József négy csapatot állított össze rendörökből, az egyiket személyesen vezette. Erő­sítésként Lukács András adott katonákat és katonai gépkocsikat. Franyó [Já­nos] százados vezette a másik különítményt, a harmadikat Mosonyi [Sándor] rendőr százados, a negyediket pedig Györgyfalvi György rendőrhadnagy. Egy csoport három-négy rendőrből és katonatisztekből állt. Az éjszaka folya­mán az ÁVH személyi állományának 80%-át sikerült letartóztatni, kb. 48-50 főt, akiket a megyei börtönbe szállítottak. Formálisan a katonai ügyészség rendelte el a letartóztatásukat. Tervezték, hogy ügyüket egyenként fogják ki­vizsgálni, az esetleges felelősségre vonás a vizsgálat eredményétől függött volna. (Az őrizetbe vett ávósok november 4-én szabadultak ki, amikor az oroszok elfoglalták a várost. 91 ) Kísérletek történtek a sortüzek vezénylőinek a felelősségre vonására is. A tiszakécskei nemzeti bizottság feljelentést tett a repülőgépes támadás miatt. Szabadszálláson letartóztatták Angyal Károly őr­nagyot, Fekécs József századost és Füstös Béla főhadnagyot, rövidebb hosz­szabb időre őrizetbe került például Vági Lajos ezredes, Ferenczi Ferenc alez­redes, Miklós Gergely alezredes, Lovász Dezső főhadnagy. A kiskunfélegy­házi hadosztály katonai tanácsa feljelentette a HM-nél Bakonyi Sándor alez­redest. A sortüzek körülményeinek tényleges kivizsgálására azonban az idő rövidsége miatt nem került sor. A megyei tanács nagy tanácstermében jött össze a megyei nemzeti bi­zottság, ekkor Pataki Ferenc elnökölt. A fővárosból érkezett diákok is részt vettek az ülésen, az elnökség mögött foglaltak helyet. A három budapesti egyetemista, Csigi Noémi, Szarka Tibor és Gedei Árpád, 92 élelmet kért Újpestnek. Az ő követelésükre és Csikesz Ferenc, a Dunavecsei járás képvi­selőjének radikális hangú fellépésére a nemzeti bizottság forradalmi bizott­sággá alakult át. Intézőbizottságot alakítottak, amelynek tagja lett Magócsi Géza bíró, dr. Orosz László tanár, Szentkirályi Frigyes alezredes, valamint Bányai Endre a Nemzeti Bank, Hegedűs Károly a Kisker Vállalat, Ambrus László a Posta, Gara Sándor a TEFU, dr. Jenővári László a bíróság képvise­letében. Mádi Lajost, mikor nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunióban ta­nult, Csikesz Ferenc javaslatára eltávolították, Gedei Árpádot választották be helyette az ifjúság képviseletében. A testület elnöke Magócsi Géza lett komp­romisszumos megoldásként. Megegyeztek, hogy minden járás 3, minden vá­HL XI. 22/a. B. 24/1958. Lukács András pere. Ott József tárgyalási jegyzőkönyve. HL XI. 26/a. B. 390/1957. Ott József százados pere. ítélet. A kecskeméti tüntetés okai. In: Petőfi Népe, 46. évf. 248. sz. (1991. október 22.) [6. p.]

Next

/
Oldalképek
Tartalom