1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
Délelőtt a megyei tanács elnöki szobájában ülést tartott a megyei forradalmi bizottság intézőbizottsága. Dallos Ferenc elemezte a megye gazdasági helyzetét, kárhoztatta a sztrájkot, és sürgette, hogy induljon meg a munka. Elhatározták, hogy délutánra összehívják a járások, üzemek, vállalatok, hivatalok képviselőit, kiegészítik a nemzeti bizottságot és az intézőbizottságot. 16 óra körül a megyei tanács kultúrtermében a nemzeti bizottság ülésén nagy számban jelentek meg a küldöttek, érdeklődők. Mészöly Gyula elnökölt, ismertette az ülés célját. Ez névleg az új testület kibővítése, valójában azonban a hatalom megtartását, átmentését célzó kísérlet legitimizálása, elfogadtatása volt. Az ülésen több vállalat küldötte, és közülük leginkább Hendrei Rezső tiltakozott Dallos Ferenc személye ellen, és ehhez dr. Kardos János, a bíróság képviselője is csatlakozott. A Gépgyár képviselői bejelentették, hogy sztrájkolni fognak, ha Dallos Ferenc tag lesz a megyei nemzeti bizottságban. A Dallos Ferenc elleni támadás és Dallos válasza másfél óra hosszan folyt. Mivel a támadások hevessége csak fokozódott, Pataki Ferenc feltette szavazásra, hogy maradhasson-e. A szavazás eredményeként maradhatott volna, de Pataki megkérdezte tőle személyesen, hogy akar-e maradni ezek után. A támadások miatt-e vagy Pataki kérdését félreértve, Dallos Ferenc megköszönte a bizalmat, és jobbnak látta távozni. Mészöly Gyula igyekezett védeni a vb-elnököt, aztán azzal a kijelentéssel, hogy nem jelent meg az összes vállalat küldöttsége, tehát az ülés nem jogosult tagokat választani a nemzeti bizottságba, szintén elment. Az ülés után Magócsi Géza átment Dallos Ferenchez, akinél ott volt Mészöly Gyula és Pataki Ferenc is. Dallos Ferenc itt közölte elhatározását, hogy Budapestre megy, és Magócsi Gézát bízza meg a nemzeti bizottság elnöki tisztével. A délelőtti órákban megérkezett Budapestről Gyulai Mihály ezredes, Bartos András őrnagy és Pálfi Dániel százados. Gyűlést hívtak össze, amelyen részt vett a kecskeméti repülős hadosztály katonai tanácsának elnöke, Török Béla alezredes, Rácz Gyula százados és Gáti Antal főhadnagy is. Gyulai Mihály ezredes ismertette a Honvédelmi Bizottmány éjszakai ülésének eredményét és felolvasta annak röpiratát. A hadtest és a vadászrepülőhadosztály katonai tanácsa megegyezett, hogy szovjet támadás esetén kölcsönösen támogatni fogják egymást. Janza Károly altábornagy kinevezte Gyulai Mihály ezredest a hadtest parancsnokává. A korábbi kommunista vezetésnek azonban ezután is volt kapcsolata a fegyveres erőkkel, ugyanis este Gyulai Mihály bizalmas megbeszélést folytatott Halanda Istvánnal. 88 A repülőtér katonai tanácsának ülésén merült fel a gondolat, hogy Kecskeméten is létre kellene hozni egy rádióállomást. (A források szerint Ertli százados és Kövecses főhadnagy javasolta először.) Ezért felvették a kapcsolatot a Kecskeméti Katona József Színház Forradalmi Tanácsával. A színház forradalmi tanácsa Temes Gábort, Sárosi Gábort és Veszprémi Lászlót bemondónak, Csajányi Györgyöt külső munkatársnak, Csicsmán Júliát gépírónak nevezte ki a rádióhoz. A repülőtéren, a parancsnoksági épületben kezdett el működni Szabad Katona József Rádió elnevezés alatt az adóállomás. Összeköttetésben álltak a győri rádióval és más adókkal, valamint a HL XI. 26/a. B 01/1959. Gyulai Mihály és társai pere.
