1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)

1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY

bizottságot hoztak létre, amelynek elnökévé Hunya Árpád vasutast választották meg. Kecskeméten Vlacsil Tibor kezdeményezésére a Gépgyárban gyűltek össze a már megalakult munkástanácsok vezetői. Mindkét városban sztrájkot hirdettek a munkásvezetők a forradalom követeléseinek teljesüléséig. Tehát két irányból is erős politikai nyomás nehezedett a hatalmat birtokló megyei vezetésre. Október 30-án Ördög László engedélyével megjelent a Bács-Kiskun megyei Népújságban a „Hajnalodik" című cikk. Ezen a napon alakult meg a megyei bíróság munkástanácsa, a rendőrség forradalmi bizottsága, a kecskeméti színház forradalmi bizottsága és a Pedagógus Forradalmi Tanács is. A megyei tanács épületében délelőtt 11 órakor megalakult a Bács-Kiskun Megyei Ideiglenes Nemzeti Bizottság. Az eseményen jelen voltak a párt, a tanács, a szakszervezet, a DISZ, a HNF és a TTIT megyei vezetői, valamint néhány tekintéllyel bíró értelmiségi. Mészöly Gyula meglehetősen radikális megnyitó beszédet mondott az eseményen, bár ennek értékéből sokat levon az, hogy a beszédet mások bevonásával Daczó József és Dallos Ferenc írta, hasonlóan a megalakítandó testület előre elkészített programjához. A nemzeti bizottságba túlnyomó többségben az előre kijelölt tagok kerültek be, a testület elnökévé Mészöly Gyulát tették meg. Az érdemi irányításra intézőbizottságot választottak, amelynek vezetője maga Dallos Ferenc lett. Bekerült a vezetőtestületbe dr. Pataki Ferenc, dr. Bognár Károly, dr. Orosz László, Szentkirályi Frigyes alezredes, Borszéki Lajos és dr. Magócsi Géza. A gyűlés során sok felszólalás hangzott el. Dr. Magócsi Géza, a megyei bíróság elnökhelyettese például javasolta, hogy Szentkirályi Frigyes ellenőrizze, ávósok ne kerülhessenek be a nemzetőrségbe. Sürgette a korábbi törvénytelenségek kivizsgálását, valamint egy megyei rehabilitációs bizottság felállítását. Hangoztatta, hogy a nép bizalmát úgy lehet megnyerni, ha a törvénytelenségek rehabilitálásának az élére állnak. Dallos Ferenc felszólalásában leszögezte, hogy nem szüntetik meg a tanácsot és annak végrehajtó bizottságát. A nemzeti bizottság néphatalmi szerv, amely kiválasztás alapján jött létre, és ha a későbbiekben a tanácsokat felszámolják, akkor is kellenek majd néphatalmi szervek. Az új testület legyen a megye legfőbb államhatalmi szerve, amely utasít, határoz a vb és a tanács felé, és rendelkezik a fegyveres erők felett is. Az állam egységét meg kell tartani. A kormányt kell támogatni, „mert igenis vannak reakciós erők, akik vissza akarják állítani a csendőrszuronyok hatalmát. Nem akarunk polgári demokráciát, nem akarjuk visszaadni az eddigi eredményeket, amelyeket bár hibával, de elértünk." Bár Daczó József, a megyei párttitkár nem került be a nemzeti bizottság intézőbizottságába, a kommunisták helyzetét talán ő látta a legvilágosabban: „Szeretném megemlíteni a párt helyzetét. Mi a párton belül próbáltuk tisztázni a kérdéseket, hogy sikerül a vezetőket jobb belátásra bírni. Ez nem sikerült. Nem volt erőnk, hogy a párton belül ezt tisztázzuk. A helyzetet a nép ereje döntötte el. Sajnos ilyen