1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)

DOKUMENTUMOK

Farkas László munkás fiatal, DISZ megyei vezető Hajnal János, egyéni gazdálkodó Madarász László, [a] Társadalmi és Természettudományos Ismeret­terjesztő Társulat megyei titkára Dr. Magócsi Géza, a megyei bíróság elnökhelyettese Mészöly Gyula, a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kossuth-díjas igazgatója Orosz László, gimnáziumi tanár Papp Géza, református esperes Pataki Ferenc, a kecskeméti hegyközségi tanács volt elnöke Szabó József, kisiparos Szabó Lajos, a kecskeméti gépgyár főmérnöke Dr. Szendy Jenő, orvos Szentkirályi Frigyes alezredes, a nemzetőrség megyei parancsnoka. Az ideiglenes megyei nemzeti bizottság kiegészül a járások és városok kül­dötteivel. Az ideiglenes megyei nemzeti bizottság első ülését megtartva az alábbiakat határozta: 1. Az ideiglenes nemzeti bizottság a népi hatalom szerve, melynek alá van rendelve a területen lévő valamennyi államigazgatási, gazdasági szerv és a nemzetőrség. 2. Az ideiglenes megyei nemzeti bizottság felhívja a járásokat községeket és városokat, hogy alakítsanak 10-15 főből álló ideiglenes nemzeti bi­zottságot, melyek hasonlóképpen a néphatalom helyi szervei, rendel­keznek az állami és gazdasági igazgatás és a nemzetőrség szerveivel, alá vannak rendelve a megyei ideiglenes nemzeti bizottságnak. A járási városi és községi nemzeti bizottságok kötelesek elfogadni a törvényesség betartása, a jog, a rend biztosítása, az építőmunka egysé­ges vezetése céljából a nemzeti kormány és az ideiglenes megyei nem­zeti bizottság határozatait és utasításait. 3. Az ideiglenes megyei nemzeti bizottság felhatalmazza a megyei tanács vb-át az igazgatás, a gazdaságvezetés további teendőivel. Úgy határoz, hogy további intézkedésig a végrehajtó bizottságok megyeszerte a nem­zeti bizottságok irányítása és ellenőrzése alapján működnek. 4. Az ideiglenes megyei nemzeti bizottság felhívással fordul az üzemek­hez, vállalatokhoz, hogy mindenütt alakítsák meg a munkástanácsokat. A munkástanácsok első feladata üzemeik megóvása, a termelés megin­dítása és irányítása. Az ideiglenes megyei nemzeti bizottság harcol azért, hogy tovább bővít­sék az üzemek munkástanácsainak jogkörét és hogy a kormány mielőtt igazságosan rendezze a béreket és teremtse meg a munkásság érdekelt­ségét az üzemek termelésével kapcsolatban. Az üzem nyereségéből a munkások év végén részesüljenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom