1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
múlva Homoki Imre alezredes lett, de Gyurkó és Sucin is hamarosan visszatért. A pufajkás fegyveres csoportok azonban már közvetlenül a szovjet támadás után elkezdtek megalakulni és működni. Karhatalmi szempontból a 3. hadtest parancsnokságához tartozott Szeged, Dél-Dunántúl, Csongrád, Békés és Hajdú megye, Nyíregyháza és a Mezőtúri járás. Homoki Imre úgy rendelkezett, hogy az a parancsnok felelős az adott terület karhatalmi biztosításáért, amelyiknek az egységei ott állomásoznak. így Bács-Kiskun megye északi részéért az 5. gépesített hadosztály parancsnoka, a megye déli részéért és Szeged városáért pedig a 27. hadosztály parancsnoka. A honvéd karhatalomba elsősorban a hadtest hivatásos tisztjei kerültek, de bevettek továbbszolgáló tiszthelyetteseket és tartalékosokat is. A tiszti nyilatkozat aláírása persze feltétel volt. A karhatalomba kerültek a forradalom alatt sérelmet szenvedett párt- és állami vezetők, az ávósok, a partizánok, az 1919-esek és a kipróbált kommunisták közül is sokan. A pártbizottságok feladata volt a karhatalom szervezésének segítése, és a koordinálás a karhatalom, a rendőrség és a szovjet csapatok vezetői között. A propaganda érdekében az első napokban magukhoz ragadták a megyei lapok felügyeletét, és a kecskeméti rádiót is újra üzembe helyezték. Kecskeméten Lukács András százados, aki a forradalom alatt szintén a nemzetőrség egyik parancsnoka volt, lett a karhatalom első városi vezetője. November 22-én azonban őt is leváltották, ahogy hamarosan azokat a katonatiszteket is eltávolították, akik valamilyen szerepet vállaltak a forradalom alatt. November 25-én 600, december elsején 762, márciusban pedig 1300 fő volt a karhatalom létszáma a megyében. 191 November 6án tért vissza Sucin József kormánybiztosként a hadtesttörzshöz, majd Gyurkó Lajos is megjelent Liszt Vilmos politikai tiszt kíséretében. Feladatuk a karhatalmi alegységek szervezésének irányítása volt. Sucin ekkor politikai tájékoztatót is tartott a tiszteknek a belpolitikai és a nemzetközi helyzetről, valamint a kormány által rájuk bízott feladatokról. Egyébként ezzel hozta összefüggésbe október 31-i távozásukat is, úgy állítva be, mintha valamilyen különleges feladatot kaptak volna, és ezért hagyták el szolgálati helyüket: ez „...eloszlatta a korábban táplált kételyeket, ami távozásukkal kapcsolatban alakult [sic!] ki." Gyurkó Lajos december elején már Egerben volt, és az ottani sortűzben játszott szerepet. A 3. hadtest felügyelete alá tartozó területen a karhatalom a szovjet csapatok támogatását élvezve részt vett a későbbi tüntetések feloszlatásában Kecskeméten, Baján, Orosházán, Békéscsabán, Battonyán, Mezőkovácsházán, Hódmezővásárhelyen és más településeken is. A karhatalom országosan és Bács-Kiskun megyében is december elejére, közepére került bevethető állapotba. Kecskeméten első akciójuk a december 11-12-i tüntetések szétverése volt. Ekkor erősítést kaptak a rendőrségtől és a szovjetektől, valamint Kecskemétre rendelték a szabadszállási karhatalmi alakulatot is. Az akcióban körülbelül 180 karhatalmista vett részt. Hamarosan megkezdődtek a tömeges razziák is a megyében, amelyek a lakosság megfélemlítését és a bosszúállást szolgálták. Baján december 19-ére virradó éjjel került sor ilyen tömeges razziára. Az akcióban részt vett a bajai Berki Mihály: Pufajkások. [Budapest.] 1993. A karhatalom működtetése a megyékben. Bács-Kiskun megye. 58-62. p.
