1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)

ELŐSZÓ

ELŐSZÓ Az 1956-os forradalom és szabadságharc Bács-Kiskun megyei eseményeinek feltárása több mint egy évtizede kezdődött meg a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. A kutatómunka tapasztalatait összegezve jelent meg 2000-ben, a levéltár kiadásában az 1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára című kétkötetes kiadvány, amely a megye 113 településének 1956-os eseményeit foglalta össze. Ez a munka széles körű forrásfeltárásra támaszkodott, amely az azóta eltelt időszakban sem szünetelt. E forrásfeltárás eredményeit teszi közzé dokumentumkötetünk az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján, bemutatva az érdeklődőknek a forradalom megyei vonatkozású írott emlékeit. A több mint 200 dokumentumot tartalmazó okmánytárat terjedelmes dolgozat vezeti be, amely az 1956-os megyei történések sajátos láncolatát, a revolúció helyi összefüggéseit tárja fel az előzményektől a megtorlás kezdetéig. A tanulmány szerzője meglehetős alapossággal igyekezett lefedni a közölt forrásokból kialakuló kép esetleges fehér foltjait, magyarázni a töredékes vagy kevéssé érthető források hátterében meghúzódó momentumokat, ellensúlyozni a terjedelmi korlátok miatt a kötetből kimaradt források hiányát. A tanulmányhoz felhasznált irodalmakra mindenkor lábjegyzetben hivatkozunk, külön irodalomjegyzék nem készült. A forrásgyűjtemény az 1956. október 7-től december végéig tartó időszakot mutatja be a Budapesten és a megye településein keletkezett iratokon keresztül, szigorú kronologikus sorrendben. A nagyobb városokon (Kecskemét, Baja, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kalocsa) kívül szerepelnek a kötetben Bácsalmás, Császártöltés, Csatalja, Dávod, Dunavecse, Ersekcsanád, Felsőszentiván, Gara, Izsák, Kelebia, Kerekegyháza, Kunfehértó, Lakitelek, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Rém, Solt, Soltvadkert, Szeremle és Tiszakécske válogatott 1956-os dokumentumai. Az összeállítás során, egy adott időrendi egységen belül, a Bács-Kiskun megyére, majd a két forradalmi központra: Kecskemétre és Bajára vonatkozó források kaptak elsőbbséget, ezeket követik a nagyobb városok, végül a községek iratai jelentőségük szerint. A közzétett források az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság irattára, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, a Fővárosi Bíróság irattára, a Hadtörténelmi Levéltár, a Magyar Országos Levéltár és a Politikatörténeti Intézet Levéltára iratállományaiból valók. Ezek elsősorban a forradalmi közigazgatási szervek: a megyei, a városi, a járási és a községi forradalmi bizottságok, forradalmi tanácsok, nemzeti bizottságok, nemzeti tanácsok, valamint a munkás önigazgatás forradalmi szervezetei: az üzemi és területi munkástanácsok jegyzőkönyvei, határozatai, követelései, megbízó levelei. A testületek neve gyakran egy iraton belül is változik, ami létrejöttük spontaneitásából és működésük kiforratlan-