1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
zisa: „Kádárnak nincs mire támaszkodnia, csak a szovjet fegyverekre, mi viszont a munkásságra támaszkodunk. A szovjet csapatok elmennek, de a munkásság itt marad. Mi lesz akkor Kádárral és kormányával?" 13(J November 29-én a városi munkástanács formálisan is megbízta a két összekötőt, hogy képviselje a testületet a Központi Munkástanácsnál. Vlacsil Tibor ezt nem vállalta, így Bognár Ferenc és B. Hajagos Károly lett a küldött. Ok hozták a tájékoztatókat, röpcédulákat és a szóbeli utasításokat, amelyeket aztán Pullay Bélának és Bíró Sándornak adtak át. B. Hajagos Károly és Bognár Ferenc november 29-én vagy 30-án Budapestre utazott a Központi Munkástanácshoz, ahol leadták a megbízólevelüket. A KMT Nemeskéri Józsefet jelölte ki, hogy Kecskemétre menjen a területi munkástanács megalakulását segíteni. B. Hajagos Károly részt vett az értekezleten, amelyen a sajtóbojkottról döntöttek. Az erre felhívó közleményt november 30-án adta ki a KMT. Pullay Béla eközben Kecskeméten szervezte a területi munkástanács alakuló gyűlését a Cifrapalotába. Engedélyt kért és kapott a megyei tanácstól, a rendőrségtől és a szovjet parancsnokságtól. Dallos Ferenc a munkástanácsok felépítésében a jugoszláv minta követését javasolta Pullay Bélának, eszerint hármas tagozódást kellene kialakítani. Legalul az üzemi munkástanácsok fognák össze a területi munkástanácsokat, a felső szinten pedig a központi munkástanács lenne. Dallos kilátásba helyezett egy Jugoszláviába szóló tanulmányutat is, ennek a támogató gesztusnak a hitelét azonban megkérdőjelezi, hogy ugyanerre az időpontra meghívót küldött szét a munkástanácsok elnökeinek a megyei tanács épületében tartandó megbeszélésre, ily módon akarván szabotálni a területi munkástanács megalakulását. Később tévedésnek minősítette a meghívásokat. Nyilván hasonló taktika jellemezte Dallos magatartását a munkástanácsokkal szemben, általánosságban is. Frontális támadást nem indíthattak ellenük egyelőre, de megpróbálták befolyásuk alá vonni őket. A munkástanácsok vezetői pedig azt a taktikát követték, hogy színleg engedtek a hatalom felől rájuk nehezedő nyomásnak, az együttműködést azonban kijátszották. Pullay mellett Bíró Sándor, Lázár Ákos és Vlacsil Tibor is fontos szerepet játszott az említett összejövetel megszervezésében. December l-jén reggel Bognár Ferenc, B. Hajagos Károly és Rózsa Sándor hozta a KMT küldöttét Budapestről. 131 Pullay Béla délelőtt 10-kor nyitotta meg a Cifrapalotába összehívott gyűlést. Néhányan a megyei tanácsra mentek, és csak később a Cifrapalotába. Pullay Béla tudhatott Dallos Ferenc keresztbe szervezéséről, ugyanis állítólag egy embert a tanács elé állított, hogy küldje a munkásvezetőket a Cifrapalotába. Pullay egyébként meghívta a pártbizottság néhány tagját és a szakszervezeteket is. A hívatlanul BKMB B. 1157/1957. Pullay Béla és társai pere. Az AKK munkástanácsának 1956. november 28-i jkv-e. BKMB B. 1 157/1957. Pullay Béla és társai pere. Az AKK munkástanácsának 1956. november 28-i jkv-e. A Kecskeméti Gépgyár Munkástanácsának Általános helyzetkép című beszámolója, 1956. december 6. 3. p. Ez az egyetlen dokumentum eddig, amely tényként közli a területi munkástanács megalakulását, az időpontot viszont két nappal későbbre teszi: „December 3-án megalakult Kecskeméten a munkástanácsok csúcsbizottsága, hosszas küzdelem után. A megalakulást csak a Budapesti Szovjet Katonai Parancsnokság utasítására voltak hajlandók engedélyezni a helyi hatóságok."
