1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
ÉLETRAJZOK
Antóny János, dr.: 1899. február 6-án született Kecelen, Anyja neve: Barakovics Hermina. Édesapja tanító volt. 1924-ben szerezte diplomáját a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. 1944 szeptemberében saját kérésére került Bajára városi orvosnak. 1956-ban a Bajai Városi Tanács VB Egészségügyi Osztályának hygiénikus orvosa volt, nagy népszerűségnek örvendett a városban. 1956. október 30-án Vágvölgyi Ferenc felkérésére elvállalta a nemzeti bizottság alakuló ülésének levezetését, amelyen a küldöttek egyhangúlag Baja Város Forradalmi Nemzeti Bizottsága elnökévé választották. A nemzeti bizottság elnökeként a forradalom vívmányainak konszolidálására, a város nyugalmának és rendjének megőrzésére, az esetleges vérontás elkerülésére törekedett. November 4-e után is tisztségében maradt egy ideig, majd a nemzeti bizottság feloszlatása után a városi tanács vb tagja lett. Ezt a tisztséget 1957 márciusáig töltötte be, utána ismét a városi tanács egészségügyi osztályán dolgozott. 1958. január 24-én elbocsátották, és még ezen a napon le is tartóztatták. A Kecseméti Megyei Bíróság 1958. augusztus 4-én 1 év felfüggesztett börtönre ítélte, ezután szabadlábra helyezték. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság ítélete nincs a peranyagban. Bácskai Kornél: 1923-ban született Baján. Anyja neve: Ditrich Ilona. Iskolai végzettsége: gimnáziumi érettségi. Foglalkozása: könyvelő. A bajai nemzeti bizottság tagja volt. A megtorlás során kétszer is preventív őrizetbe vették. Bakonyi Péter, dr.: 1910. október. 23-án született Eszéken (Horvátország). Anyja neve: Mihók Viktória. Jogtudományi egyetemet végzett, 1942-től ügyvédként dolgozott Baján, 1956-ban az I. Sz. Ügyvédi Munkaközösség tagja volt. Október 26-án tagja lett a vb-elnök leváltása után létrejött közigazgatási bizottságnak. Az október 28-i katonai hatalomátvétel során szemtanúja volt annak a fegyveres incidensnek, amelynek során a katonák lelőttek egy tüntetőt. Az ügyvédi munkaközösség irodájában alakult bizottság élén állva szorgalmazta, hogy az értelmiség képviselői is kerüljenek be a forradalmi nemzeti bizottságba. A nemzeti bizottság ülésein javasolta az AVH és a rendőrség egy részének leszerelését, az ávósok letartóztatását és a nemzetőrség létrehozását. Felszólalt egyes tanácsi dolgozók elbocsátásának ügyében is. 1957. február 14-től közbiztonsági őrizetben volt. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1958. március 25-én 3 év 6 hónap börtönbüntetésre, 5 évi jogvesztésre valamint 3500 Ft vagyonelkobzásra ítélte, amit a Legfelsőbb Bíróság 1958. október 8-án 2 év 8 hónap börtönbüntetésre, 3 évi jogvesztésre és 500 Ft vagyonelkobzásra változtatott. Baradlay Sándor: 1920-ban született Kalocsán. Anyja neve: Kálóczi Erzsébet. Foglalkozása: tanár. 1948-ig a Nemzeti Parasztpárt titkára volt. A forradalom alatt, október 30-án tagja lett a kalocsai városi nemzeti bizottság elnökségének. Szervezte az NPP újjáalakítását. Nem indult ellene eljárás.
