1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
A FALVAK FORRADALMA A fővárosban, a nagyvárosokban és a falvakban a forradalmi célkitűzések azonosak voltak, s az események láncolata - ha néhány napos fáziskéséssel is - többnyire azonos forgatókönyv szerint épült fel. A megyebeli községekre ez a fejlődési folyamat csak megszorításokkal igaz. Azokon a településeken, ahol jelentősebb katonai vagy rendőri egység állomásozott, nagyjából hasonlóan zajlottak az események, és gyakran sortűzre is sor került (Kiskőrös, Jánoshalma, Szabadszállás, Kecel, Bácsalmás, Dunavecse, Bugac, Izsák, Lajosmizse, Kunszentmiklós). Ezek többnyire maguk is nagyobb települések vagy járási központok voltak. A kivétel Kiskunmajsa, itt a jelentős katonai jelenlét ellenére nem történt fegyveres beavatkozás. Ahol nem volt jelentősebb karhatalom, ott október 26. és 28. között a község lélekszámához képest nagyszabású tömegtüntetésre, majd népgyűlésre került sor. Ezek során a pártállami szimbólumok eltávolítása jellemzi az első szakaszt. Ledöntötték a szovjet emlékműveket, eltávolították a vörös csillagokat, többnyire elfoglalták a tanácsházát és a párthelyiséget, sok helyen elégették a begyűjtési és adóiratokat. A spontán tüntetések hangadóiból bizottság alakult, amely a hatalom helyi képviselőivel tárgyalt. A helyi vezetők leváltásával párhuzamosan gyorsan kialakultak az új hatalmi szervek. Ezt követte az erőteljes önszerveződés, az intézményesülés fázisa. 10 " Néhány nap múlva újabb népgyűlésre került sor, de már szervezettebb keretek között. Ezen általában újjáalakították a forradalmi bizottságot, amelyből kiszorultak a még helyükön maradt korábbi községi vezetők. Néhány községben a korábbi vb-elnök vagy vb-titkár került a forradalmi bizottság élére. A forradalmi szervezetek létrejötte után gyorsan végbement a helyzet normalizálódása, a megalakult községi nemzetőrségek mindenütt a közrend és a közbiztonság megőrzésére vagy helyreállítására törekedtek. A községi nemzetőrségek sok helyen meglepően nagy létszámúak voltak, például Kerekegyházán 70-80 fő. A községek jelentős részében békésen zajlottak le az események, de sok helyen kellett a népszerűtlen kommunista vezetőknek valamilyen felelősségre vonással szembenézniük. Néhány helyen, főleg a Kecskemét és Kiskunfélegyháza környékén lévő községekben kemény „népi igazságtétel" zajlott le. Kiskunmajsán és Szánkon befejezett népítéletre került sor, de voltak ilyen kísérletek Jakabszálláson, Ballószögön, Lajosmizsén, és a repülőgépes vérengzés után Tiszakécskén is. Ahol karhatalom voltjelen, ott a hatalom tovább fenn tudta tartani befolyását, és az események menete hasonló volt a megyeszékhely történéseihez. A megye 113 települése közigazgatási forradalmi szervezeteinek összesen 1580 tagja volt, közülük a korabeli kategóriák szerint 393 ember számított a hatalom számára osztályidegennek. 103 A községi forradalmi bizottságok többsége (81) október 27. és 29. között alakult meg. Október 27-én 31 községben, október 28-án 32 községben október 29-én pedig 18 Rainer M. János: Budapest és vidék 1956-ban. In: A vidék forradalma. Szerk.: Simon Zoltán. Debrecen. 1992. 37^18. p. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: ÁBTL) 3. 1.9. Vizsgálati dossziék (a továbbiakban: 3. 1.9.). V-l50364. 416. p.
