1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
megalakult, ennek elnökségébe Rácz Gyula, Mádi Jenő és Vázsonyi Miklós került be. Hamarosan Török Béla alezredes lett az elnök, mint a hadosztály parancsnoka. Rácz Gyula százados és Gáti Antal főhadnagy átment a hadtesthez, ahol a két katonai tanács felvette a kapcsolatot. Ezt a kapcsolatfelvételt, tanácskozást egyes források a városi katonai tanács megalakulásaként értékelték. 62 Minden katonai egységnél alakult forradalmi katonai tanács, némelyiknél több is, ugyanis a más településekre vezényelt alakulatok helyben maradó és eltávozó része is választott külön-külön katonai tanácsot. Ezen kívül néhány alakulatnál Forradalmi Katonai Ifjúsági Szervezet is alakult. Éjjel a párt megyei végrehajtó bizottsága ismét ülést tartott. A központból azt az utasítást kapták, hogy a veszélyeztetett kommunisták vonuljanak illegalitásba. Elhatározták, hogy a vezetést egy szűkebb elnökségre bízzák. Daczó József, Halanda István, majd hamarosan Dallos Ferenc is Budapestre távozott, a falusi, járási funkcionáriusoknak azt javasolták, menjenek olyan helyre, ahol biztonságban vannak. Az ávósokat a hadsereghez, majd a szovjetekhez irányították. Arany László, a Belügyminisztérium megyei főosztályának vezetője elköltöztette a családját, ő maga pedig a szovjetekhez menekült. Baján október 30-án alakult meg a városi nemzeti bizottság az üzemek, a vállalatok, intézmények, a parasztok, az értelmiségiek, a katonák és a munkástanácsok küldötteiből álló gyűlésen. A nemzeti bizottság elnökéül Hunya Árpádot, a városi sztrájkbizottság vezetőjét jelölték a munkások, aki azonban rokkantságára hivatkozva ezt nem vállalta. A nemzeti bizottságba 8 munkást, 8 parasztot, 4 értelmiségit és 4 ifjúsági képviselőt választottak. Más adat szerint 8 munkás, 8 paraszt, 5 értelmiségi, 3 jogász, 4 ifjúsági képviselő volt. Dr. Antóny János orvost választották meg a nemzeti bizottság elnökének. A két elnökhelyettes Hódy György és Jerkovics Sándor honvéd százados lett. Ferenczi Ferenc ezredes, a helyőrségparancsnok közölte a gyűlésen, hogy a nemzeti bizottságnak átadja a hatalmat. A tanácselnök vagy polgármester továbbra is dr. Vágvölgyi Ferenc maradt. 63 A nemzetőrség vezetőjének Bánki Lajos nyugalmazott rendőrtisztet nevezték ki. Még október 29-én délután 2 órakor küldöttség indult Bajáról a Nagy Imre-kormányhoz. A küldöttség tagja volt Nagy István, Hanák Endre, Maróczky Géza, Tóth István és Vlasics István. A gépkocsit Oszvald Mátyás vezette. Feladatuk Baja Város Memorandumának átadása volt. Az emlékirat 20 pontban foglalta össze Baja város lakosságának kívánságait, amelyek között szerepelt, hogy Nagy Imre kormánya haladéktalanul vegye fel a tárgyalásokat a szabadságharcos felkelők képviselőivel és minden eszközzel akadályozza meg az orosz csapatok fegyverhasználatát. Az orosz csapatokat vonják ki, és vizsgálják felül a Varsói Szerződést. A kormány nyilatkozzon az általános és titkos választásokról. A bajai munkástanácsok ehhez hozzá62 Filep Tibor: A vidék forradalma. In: Magyar '56. Szerk.: Székelyhídi Ágoston. 1. Forradalom és szabadságharc Magyarországon. Hatások a Kárpát-medencében. Budapest. 1996. 75117. p. 63 BKMÖL XXV. 30/b. B. 1160/1957. dr. Vágvölgyi Ferenc pere. Az 1957. november 21-i tárgyalásjegyzőkönyve. Dr. Vágvölgyi Ferenc tárgyalási vallomása. 3-12. p.
