1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
és a járás kommunista vezetőiből álló tanácsadó testületet választott maga mellé. A tanácsi osztályok helyett gazdasági, honvédelmi, közigazgatási és ifjúsági bizottságot választottak a tüntetők. Megalakult a forradalmi bizottság is, amelynek a bajai forradalom egyik legradikálisabb vezetője, Szabó Béla lett az elnöke. A bajai tüntetők és felkelők a város szélesebb értelemben vett környékét is a befolyásuk alá vonták. A Duna mentén északi irányban eljutottak egészen Soltig, jelentős szerepet játszottak a megye déli területeinek forradalmasításában is, sőt a Dunántúlon is megjelentek. Kalocsára Szabó Béla, Thür János, Arató Béla és Dobó György főhadnagy vezetésével mintegy 500 bajai tüntető ment át, és komoly szerepet játszottak az ottani eseményekben. Október 27-én segítséget akartak vinni a fővárosi szabadságharcosoknak, ezért felhívták a Honvédelmi Minisztériumot. Nagy István, a gazdasági bizottság tagja beszélt Janza Károllyal, majd Hídvégi vezérőrnaggyal. Este rádiófelhívásban tájékoztatta a honvédelmi miniszter a bajaiakat, hogy nem igazak a kiterjedt harcokról szóló hírek. 49 Ugyanezen a napon a Bajai Fémipari Vállalat munkásai eltávolították a tanácsházáról a kommunista vezetőket, köztük Kerek István járási párttitkárt. A bajai kommunista vezetők ekkor úgy döntöttek, hogy katonai akcióval őrzik meg hatalmukat. Kerek István szavai szerint ezután már „szó sem lehetett a békés kibontakozásról." 50 Délután és éjszaka a bajai páncéloslaktanyában, valamint az érsekcsanádi pártüdülőben összegyűltek a pártvezetők, az ávósok, illetve a katonai egységek parancsnokai, és úgy döntöttek, hogy elfoglalják a várost. A pártvezetők katonai egyenruhába öltöztek, majd október 28-án hajnalban megszállták a tanácsházát és a város stratégiai pontjait. A katonai diktatúra vezetője Ferenczi Ferenc alezredes lett, a valódi irányítás Glied Károly, Curnics József és Tóth István pártvezetők kezében volt. Kecskeméten október 27-én Zalavári József alezredes vette át a harci cselekmények irányítását. A szovjetekkel közösen két részre osztották a várost, amelynek északi fele szovjet ellenőrzés alá került. A magyar katonai alakulatok tankokkal és repülőgépekkel támadták a város egyes részeit. Egy helyszíni kivégzés során agyonlőtték Belényesi Mihályt és egy ismeretlen 1618 éves felkelőt. A kecskeméti vadászrepülő-ezred gépei támadták Kecskemét, Tiszakécske, Csongrád, Kiskőrös és valószínűleg Kecel lakosait és tüntetőit is. Elrettentő célzattal más települések felett is jelentek meg repülőgépek. A kalocsai vadászrepülő-ezred gépei október 27-én és 28-án Fülöpszállás, Dunaföldvár, Szabadszállás, Solt és Bácsalmás felett jelentek meg „felderítés és oszlatás céljából." 51 Gyurkó Lajos ebben a két napban lövetni akarta még Szabadszállás, Kerekegyháza, Kunszentmárton és Fülöpszállás tüntetőit is repülőgépről, de Nádor Ferenc ezredes, a légierő parancsnoka megtiltotta a további felszállásokat. Gyurkó Lajos gyakorlatilag teljhatalomA forradalom hangja. Magyarországi rádióadások 1956. október 23-november 9. Szerk.: Kenedi János. Budapest. 1989. 11 l-l 12. p. BKMÖL XXV. 307b. B. 1160/1957. dr. Vágvölgyi Ferenc pere. Kerek István 1957. november 22-i tárgyalási vallomása. 23. p. Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban: HL) 1956-os dokumentációs gyűjtemény. (A Magyar Néphadsereg Különgyüjteménye - Forradalom.) 4/41. ő. e. 513-518. fólió. A Kalocsai 31. Vadászrepülő Ezred történeti áttekintése 1956. október 23-tól napjainkig. 2. p.
