1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
végezte. A nap folyamán a szovjetek eröfitogtató páncélos felvonulást tartottak Kecskeméten. Gyurkó Lajos is a megfélemlítést tartotta a megfelelő eszköznek az esetleges megmozdulások megelőzésére. Ezért parancsára 25-én hajnalban letartóztattak négy embert, este 22 órakor lezáratta a város főterét, ahol a színházból és a mozikból hazatérő emberek 150 felfegyverzett és tűzparanccsal rendelkező katonával találták szemben magukat. 48 Ördög László, a megyei pártbizottság másodtitkára azonban kétségbe vonta, hogy komolyabb tüntetés készülne, és ellenezte az esetleges fegyverhasználatot. Gyurkó Lajos parancsot adott még a Kecskemét-Cegléd közötti útvonal ellenőrzésére, és a Budapest felől érkező vonat átkutatására. A kirendelt csoport Lukács András vezetésével így aztán kocsira szállt, és a ceglédi úton egy TEFUgépkocsit a vasút és a műút találkozásánál megállított, és igazoltatott. „Ellenforradalmárokat" azonban nem találtak, mert a teherautón csak munkából hazasiető dolgozók voltak. Ezután a katonák a nyílt pályán, a 3787-es szelvénynél Orosz hadnagy, a vasút katonai kommendánsának segítségével leállították a Budapest-Cegléd felől érkező vonatot. A szerelvényt átkutatták, az utasokat igazoltatták, fegyvereseket azonban itt sem találtak. Ennek ellenére mintegy 30 gyanúsnak talált személyt letartóztattak, és a homokbányai laktanyába szállítottak. Itt kell egy kicsit bővebben foglalkozni Gyurkó Lajos szerepével és hatáskörével. Az MDP KV Katonai Bizottsága volt felhatalmazva a tűzparancs kiadásának jogával. Ez a testület a fegyverek erejével akarta felszámolni a kibontakozó forradalmat. Legcélszerűbb eszköznek a statáriumot és a katonai közigazgatási diktatúra bevezetését tartotta. Kádár János tudtával az ÁVH, a szovjetek és Gyurkó 3. hadtestének felhasználásával akarták vérbe fojtani a forradalmat. Gyurkó Lajos volt a Katonai Bizottság diktátorjelöltje, Tyihinov marsall javasolta a Katonai Bizottságnak, hogy Gyurkót két hadosztály élén nevezzék ki Budapest katonai parancsnokának. Ezt azonban a Katonai Bizottság nem merte vállalni. Talán Gyurkó nevének mint katonai diktátornak a felbukkanása is szerepet játszott abban, hogy a hadtestparancsnok milyen kegyetlen eszközökkel verette le a kecskeméti felkelést. Lehet, hogy bizonyítani akarta, megfelelne nagyobb feladat végrehajtására is. Nem tudjuk, hogy október 22-én milyen eligazítást kapott Gyurkó Bata Istvántól a Honvédelmi Minisztériumban. Az azonban bizonyos, hogy első tűzparancsait még Bata írásos parancsának megérkezése előtt kiadta. Mellőzte a szolgálati szabályzatnak a karhatalmi fellépésre és a tömegoszlatásra vonatkozó előírásait, melyek csak végső esetben engedtek célzott lövést. Figyelmen kívül hagyta, hogy a légierő karhatalmi célokra nem használható, ezenkívül vizsgálat nélküli helyszíni kivégzéseket rendelt el. Jelentős haderő felett rendelkezett, a hadtest három hadosztályt tett ki, emellett azonban adott tűzparancsot a fennhatósága alá nem tartozó egységeknek is: így Dunapentelén a 162. honi légUgyanis Gyurkó elmondása szerint a laktanyában leszállt egy postagalamb, mely egy üzenetet vitt a lábán. Az üzenet a „készülő" esti tüntetéssel volt kapcsolatos, a „szervezkedők" jelszava pedig a „tücsök" szó volt. L.: Kahler Frigyes-M. Kiss Sándor: Az erőszakszervezetek és a forradalom. In: Kortárs, 40. évf. 8. sz. (1996) 76-93. p.
