1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)

DOKUMENTUMOK

öljük meg azokat, akik esetleg nem jó szemmel néztek ránk. Gondoljunk azokra, akik a nemzeti forradalom érdekeiért estek el azért, hogy itt is más legyen az élet. S ha most munkástanácsot választanak, ne essenek szélsőségekbe, választásuk olyanokra essen, akik majd tényleg a munkások, a nemzet érdekeit fogják képviselni. A dolgozók kérésére a továbbiakban Domonkos János főmérnök a következőket mondotta: Tudja, hogy nagyon sokan nem ismerik, mint ahogy ő sem ismert mindenkit, hiszen alig néhány hete van itt. Nem a maga részére akar most propagandát kifejteni, ha a dolgozók úgy akarják, úgy kívánják, hogy ne ő legyen a főmérnök, abban az esetben zokszó nélkül fogja alávetni magát a dolgozók akaratának. Utána Domonkos Jánost az egybegyűltek egyhangúan megerősítették beosztásában. Az üzem dolgozói a munkástanácsba a következő munkatársakat jelölték és egyhangúan megválasztották: Konzervüzem: Bende Péterné, Pulai Béla, Schimó Ferenc, Krizsán Lászlóné, Rigó Sándor, Szűcs István, Erdélyi Károly. Szárítóüzem: Szabó Sándor, Tóth Károly, Nádas Ferencné. Soutágüzem: Karsai Imre, Kadvány Jánosné, Gitler Lajosné. Dobozüzem: Kiss Gyula. Félkészraktár: Z. Szabó Mihály. Üvegraktár: M. Kiss Mihály, S. Tóth Erzsébet, Homoki László. Ládaraktár: ifj. Hartyáni József, Poluczik András. Karbantartók: Pleskó Lőrinc, Szabó István, Eszik Ágoston, Nyári Ferenc. Adminisztratívok: Horváth Gábor, Rózsa Sándor, Domonkos János, Mécs Mihályné, Kaffka Ferenc. Műszakiak: Faragó Ferenc, Hajagos Károly, Tapolcsányi Károly. Főzőkonyha: Kovács József. Szeszfőzde: Bodri Gábor. A küldöttek megválasztása után az egybegyűltek küldötteket választottak, akik a vállalat érdekeit fogják képviselni a Városi Nemzeti Bizottságban. Megválasztottak: Pulai Béla és Homoki László. Utána sor került az igazgató megválasztására. A teremben elemi erővel tört ki egy név, ki nem volt más, mint a gyár régi megbecsült és szeretett dolgozója: Erdélyi Károly. Ellenjavaslat egyáltalán nem is hangzott el, és így szavazásra került a sor, amelynek eredményeképpen Erdélyi Károlyt a gyár összdolgozói egyhangúan igazgatóvá választották. A szavazás nyílt és teljesen demokratikus volt, ami magában foglalja azt, hogy megtörtént a mellette és ellene szavazók megkérdezése is. Domonkos főmérnök megköszöni a munkatársak megjelenését, majd megkezdődik a gyárőrség megszervezése.