1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
vei a Hirös étteremben folytatódott a beszélgetés. A Bács-Kiskun megyei Népújság munkatársa így számolt be az eseményről: „A válaszukból pedig megnyugtatóan és egyben örvendeztetően csendült ki a dolgozó népünkkel szembeni felelősségtudat, mely az írók harcát eddig is jellemezte. ... elmondhatjuk, hogy kedd este a TTIT klubjában nagy lépést tettünk előre a szocialista demokrácia kivirágoztatása felé." 2 " Október 5-én értelmiségi ankét volt a megyei tanács kultúrtermében, kb. 500 résztvevővel. Eljött Erdei Ferenc, a minisztertanács elnökhelyettese, de ott voltak a város fontos emberei, pl. Daczó József, a megyei párttitkár is. A megbeszélést Tóth László, a FLNF megyei bizottságának elnöke nyitotta meg, majd Mód Aladár, a TTIT főtitkára arról beszélt, hogy mindenki örömmel fogadta a KV határozatát az értelmiségről, amelyben egyenrangúnak deklaráltatott a munkásosztállyal. Utána beszélt a Losonczi-Friss vitáról is, majd Lengyel Zoltán megyei bíró elítélte egyes funkcionáriusok ún. „kitolási politikáját", amely az értelmiség szellemi pangásához vezetett. Toponári Ferenc arról beszélt, hogy a hivatalos pártálláspont gyakori változtatgatása miatt „a nevelők gyakran kénytelenek a tankönyvekbe lapokat ragasztani, korábbi állításaikat revideálni" 23 , ami szavahihetőségüket kétségbe vonja a tanulók szemében. A forradalom alatt jelentős szerepet játszó dr. Magócsi Géza, a megyei bíróság elnökhelyettese, a politikai biztonság megteremtését, az erkölcsi megbecsülést és az állandóan javuló anyagi körülményeket nevezte meg, mint az igazságszolgáltatás zavartalan működéséhez szükséges feltételeket. „A célítéletek sok emberre nagyobb büntetést róttak, mint az a bírói lelkiismeretnek megfelelne." 24 Erdei Ferenc is felszólalt, majd Mód Aladár örvendezett, „hogy nemcsak Pesten vitatkoznak az értelmiségiek, hanem vidéken is felszínre hozzák az erjedő problémákat". 25 A Népújság kommentárja: „...rég nem hallottunk Kecskeméten ilyen férfias, bátor hozzászólókat." 26 Október elején Baján is megalakult a Petőfi Kör, elnöke Bonczos Miklós tanár volt. „ Az első megbeszélés a mai Club presszó termében volt. Lehettünk vagy negyvenen, fiatal értelmiségiek, végzős gimnazisták, tanítóképzősök. Ott volt a városi Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DISZ) titkára és a Hazafias Népfront képviselője." 27 Első nagygyűlésüket október 24-én akarták megtartani, amire a forradalom kitörése miatt nem került sor. A forradalom első napjaiban a Petőfi Kör nagy szerepet játszott Baján a fiatalság és az értelmiség mozgósításában. Október 20-án a megyei pártbizottság kibővített ülést tartott, amelyen megvitatták a politikai helyzetet a Központi Vezetőség intenciói alapján. Az értekezlet eredményeként javaslatot terjesztettek fel a KV-hez. Daczó József, a megyei pártbizottság első titkára a vita végén összefoglaló beszédében a dogmatizmus és a sztálini személyi kultusz elleni harcot jelölte meg fő felírók, újságírók, művészek találkozója. In: Népújság, 11. évf. 234. sz. (1956. október 4.) [5. p.] Értelmiségi ankét Kecskeméten. In: Népújság, 11. évf. 237. sz. (1956. október 7.) [1. és 5. p.] Uo. [5. p.] Uo. Uo. Gergely Ferenc: Baja, 1956. Baja. 1997. 20. p.
