1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
Az alábbi rövid bevezetőben csak vázlatosan mutatom be a forradalmat közvetlenül megelőző időszak jellemzőit. A statisztikai adatok csupán illusztrálják a korabeli állapotokat, de alkalmasak arra, hogy rávilágítsanak a válságban lévő ország fejlettségi szintjéhez képest is jelentős lemaradással küszködő Bács-Kiskun megye helyzetére. A megye 1950-ben alakult, az ország legnagyobb területű megyéje lett. Népessége az 1949-es népszámlálás idején 586 959 fő, de 1956. január l-jén már csak 580 000 lakossal rendelkezett. 1 Láthatjuk, hogy néhány év alatt több ezer fővel csökkent abszolút értékben a lakosság, aminek a nagyarányú elvándorlás az oka. Csak 1957-ben 29 441 fő volt a vándorlási veszteség, 1949 és 1960 között pedig összesen 54 000 fő hagyta el a megyét. 2 A csökkenés oka a megye elmaradottsága, majd a forradalom leverése miatti emigrációs hullám. Az itt képződött munkaerő-felesleget más térségek szívták fel, és az elvándorlást a viszonylag magas népszaporulat sem tudta kiegyenlíteni. A térség alapvetően mezőgazdasági jellege miatt kimaradt az erőltetett nehézipari fejlesztésből, viszont viselte a hadigazdálkodás minden hátrányát. Ez nagyfokú tőkekivonást, életszínvonal-romlást, állandó ellátási nehézségeket, a termelőeszközök, gépek és az üzemanyag hiányát jelentette. Pl. 1956ban, a tavaszi-nyári időszakban Tiszakécskén kenyérhiány volt, Bácsbokodon 20 dkg-ról 15 dkg-ra csökkentették a fejadagot, egy bácsborsódi üzemben négy napig nem kaptak kenyeret a dolgozók, Bácsalmáson liszt- és kenyérhiány, a Kiskőrösi járásban pedig húshiány lépett föl. A lakáshiány mindenütt általános volt. J A megye községeinek 25-30%-ában , szám szerint 31 községben egyáltalán nem volt villany. 4 Az első ötéves terv Kecskemét és Kalocsa iparosítását tűzte ki célul, később Kiskunfélegyháza is ebbe a körbe került. 5 Jelentős beruházás azonban nem volt, pl. 1954-ben a megye 0,7%-kal részesedett az ipari beruházásokból. A nagy beruházások közül mindössze 18,6% ipari jellegű, szemben a 41,8%-os országos aránnyal. A mezőgazdaság sem részesült komolyabb beruházásban. 6 A foglalkozási megoszlás is mezőgazdasági jellegre utal: a keresők 70,7%-a dolgozott a mezőgazdaságban, 12%-a az iparban, 3%-a a kereskedelemben. 7 Magánkisiparos csupán 5468 volt a megyében, közülük is mindössze 100-nak volt alkalmazottja. 8 Nagyjából 15-16 ezer munkás dolgo' Bács-Kiskun megye fontosabb statisztikai adatai, 1951-1956. Kecskemét. 1956. 9. p., illetve Bács-Kiskun megye legfontosabb statisztikai adatai. 1956. Kecskemét. 1957. 15. p. 2 Bács-Kiskun megye gazdasági és kommunális fejlődésének 25 éve. Szerk.: Körösi Gáspár. Kecskemét. [1970.] 23. p. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) XXIII. 2/a. A Bács-Kiskun Megyei Tanács VB Titkárságának iratai. TÜK iratok. 0010/1956. A Belügyminisztérium Bács-Kiskun Megyei Főosztályának jelentései. 4 Bács-Kiskun megye legfontosabb statisztikai adatai. 1956. Kecskemét. 1957. 198. p. 5 Bács-Kiskun megye gazdasági és kommunális fejlődésének 25 éve. Szerk.: Körösi Gáspár. Kecskemét. [1970.] 18. p. 6 Uo. 19. p. 7 Bács-Kiskun megye legfontosabb statisztikai adatai. 1956. Kecskemét. 1957. 17. p. 8 Uo. 62. p.
