Kemény János: Duna–Tisza közi mezővárosi végrendeletek 1738–1847 - Forrásközlemények 9. (Kecskemét, 2005)
Dunapataji végrendeletek 1738-1844
Primo Minthogy Istennek végezete s akaratja szerént ez elmúlt napokban tetszett kedves feleségem Burjány Zsuzsannát magához szólítani, néhai Patai Szabó Benjámin elmaradott özvegyét. Ennek árvájának ugyan Szabó Benjáminnak maradtam adósa huszonnégy forintokkal, melyeket magam szükségemre elköltöttem. Megfizetődött. Secondo Feleségem torára ismét hozattam öt akó és három fertály bort, ezzel is adós vagyok. Székbírák(na)k azonkívül két forintokkal. Adósaim vágynak Kassai Jánosné adós három forintokkal. Szakái Dániel hat forintokkal. Benedek Szakái Mihály detto 84. Hagyok jószándékomból az ekklézsia számára egy forintot, Tiszteletes Prédikátor Uramnak is egy forintot. Jóllehet két feleségemtől való árváim legyenek, kik is neveletlenek, és hárman vágynak, első feleségemtől egy leány, a másodiktól is egy leány és fiú; mindazonáltal minden ingó és ingatlan jószágomból úgy részeltetem őket, hogy egyenlőképpen vegyenek részt mindenekből, házból, szőlőből, kertekből és egyebekből is, az egy férjhez adatott leányomon Zsuzsannán kívül, kinek is hagyok egy tehenet, mely neveztetik Bagjasnak. Azonban pediglen elsőbb feleségem Bors Panna atyjáról maradott két íz szőlő, ezek is kivétetnek, és maradnak első feleségemtől való két leányimra 102 Zsuzsannára és Magdalenára, egyenlőképpen bírhassák, mint anyjokról maradott örökjöket. Pataj város főbírája Szőke János Gy. Szabó Mihály esküdt Márkus István nótárius Musai István jelenlétekben Egykorú, kézzel írt, 2 oldalra terjedő, eredeti irat. Magyar nyelvű. Felzeten: Ao 1751. Uszodi Nagy János. N° 6. BKMÖL V. 320. a. Dunapataj nagyközség (1639-1870-ig mezőváros) iratai; A mezőváros feudális kori iratai; Végrendeletek N° 6. 4. Dunapataj, 1755. március 10. Kapornay Sámuel végrendelete Én, Kapornay Sámuel, az Úristen sújtoló kezeinek rajtam lett megnehezedésébül érezvén lelkemnek romlandó sárházábúl hamar időn leendő kiköltözésit, Jó Istenemtűi vett kevés javacskáimb(an), míg elmémnek épségével bírok, s nyelvem meg nem köttetik, feleségem s gyermekeim között ily alább megírandó rendelést teszek. A végrendelkező felmenői feljebb tollhibából helytelenül vannak említve. Az első házasságbői két leány, míg a másodikból egy fiú származott.
