Kemény János: Duna–Tisza közi mezővárosi végrendeletek 1738–1847 - Forrásközlemények 9. (Kecskemét, 2005)
Dunapataji végrendeletek 1738-1844
DUNAPATAJI VÉGRENDELETEK 1738-1844 1. Dunapataj, 1738. március 23. Dalocsa Sámuel végrendelete Én, Dalocsa Sámuel, minekutána a mindeneken szabadosan uralkodó Nagy Úristennek bölcs tanácsábúl és végezésébül sok nyavalyáim után éppen halálos ágyba estem volna, elmaradott kevés javaimnál, még élő nyelvemen kívántam ilyetén rendelést és testamentomot tennem. 1. Kiskunságban Szentmiklóson lévő házamat hagyom Berényi Istvánnak, öreg(eb)bik leányom gyermekének, ezen esztendőbeli vetéseimbűi esendő 10, idest tíz mérő búzával együtt. 2. Minthogy Panna leányomnak ilyen megöregedett, nyomorodott állapotomban velem több dajkálkodási, fáradozási, nyughatatlansági, mintsem más gyermekeimnek voltának. Azért kevés pénzecskéimet /:melyek 18, idest tizennyolc forintokbúi állanak:/, négy lovaimat, mostan szerzett kocsijával, minden házieszközeimet, ruhácskáimat, öt kaptár méheket, egyéb vetéseimet a megnevezett 10, idest tíz mérő búzákon kívül néki és maradékainak hagyom és testálom oly conditióval, hogy ha őnéki is halomása történnék, ő is azon gyermekének, amelyik(ne)k szereti, mindezeket hagyhassa és testálhassa. Ezen testamentomtétel lött Pataj városában, die 23. Mártii Anni 1738. Ilyetén becsületes emberek előtt, úgymint: Dalocsa Sámuel keze + vonása Szakács István város becsületes esküdtje Lossonczi Becse Sámuel város nótáriusa jó uraimék előtt. (P. H.) Egykorú, kézzel irt, 1 oldalra terjedő, eredeti irat. Magyar nyelvű. Felzeten: 1738. 23. Mart. Dalocsa Sámuel testamentoma. N° 1. BKMÖL V. 320. a. Dunapataj nagyközség (1639-1870-ig mezőváros) iratai; A mezőváros feudális kori iratai; Végrendeletek N° 1. 2. Dunapataj, 1751. január 19. Burján Zsuzsanna végrendelete Anno 1751. die 19 a Januar. Néhai Burján Zsuzsanna, Szabó Benjáminnak hitves felesége, az meghalálozván, most ismét Uszodi Nagy Jánosnak felesége, közeledvén utolsó órájához, ilyetén rendelést tett Becsületes Személyek előtt.