Kemény János: Duna–Tisza közi mezővárosi végrendeletek 1738–1847 - Forrásközlemények 9. (Kecskemét, 2005)

Kiskunhalasi végrendeletek 1749-1847

Egykorú, kézzel írt, 2 oldalra terjedő, eredeti irat. Magyar nyelvű. Felzeten: Fascic. B. 3. sub N. N" 80. Patai János testamentomlevele 1749. die 26* Decembr. BKMÖL V. 201. b. Kiskunhalas Város Tanácsának iratai; Közigazgatási iratok Fascic. B. 3. sub N. N" 80. 2. Kiskunhalas, 1756. január 14. Uszódi Tótth István végrendelete Copia Anno 1756. die 14 ta Januarii. Becsületes Uszódi Tótth István, Kun Halas városa lakosa, maga előtt forgatván múlandó voltát, és öregségéhez képest hamar időn történhető kiköltözését ez árnyékvilágbúi, arra való nézve, amit halála óráján kívánna mondani, s kevés jószágocskája eránt maradéki között testálni, és netalán akkor s azon alkalmatossággal nyelve megköttetvén nem szólhatna, most azért pro tunc Isten jóvoltából ép és egészséges elmével élőnkbe jővén, ilyen testamentalis dispositiot tett, amint következik: Elsőbben is: Vallja jó leikiesmérete szerént, hogy valamit ingó és ingatlan jószágot Isten jóvoltából bír, úgymint 1 házat, 1 kamarát, 2 jármas ökröket, 2 hámos lovakat, 2 méneses kancát, 1 borjas tehenet, 1 paszta szőlőt Jósa Nagy Péter egy, másfelől Kultsár Mihály szőlőije) szomszédságában, ezeken kívül 50 forintos redimált földet, minthogy maga szorgalmatosságával, és hitestár­sával néhai Ökördi Zsuzsannával együtt kereste, szaporította, semmi ősi jó­szág maga vagy hitvese részérül hozzá nem járult, ahhoz képest, mint maga saját keresett jószágával szabadosan bíró, minden vagyonát természet szerént való fiának, ifjabb Uszódi Tótth Istvánnak és maradékinak Istvánnak és Mi­hálynak a modo in prosterum hagyja, testálja és örökös birodalmába ereszti. Másodszor: Kirekesztvén ezen jószágbúi teljességgel leányágon lévő több minden maradékit, tudniillik Uszódi Tótth Juditot, Vilonyai Gergely hitestár­sát, néhai Annának Filepszállásán lakozó Szitus Gergely feleségének mara­dékit, Sárát, Kis Mihály János házastársát, Katát, Berki János élete párját, mindnyájának successorival együtt, azon okból, mivel mindazokat tehetsé­géhez képest tisztességesen ki házasította, és reájok sokat költött volna, de azért is, mivel mostani öregségében is 7 vagy 8 esztendőktől fogva, nem más, hanem egyedül ifjabb Tótth István édes fiának szárnyai alatt tápláltatik, és csendesen nyugoszik, továbbá pedig még azért, hogy azon kevés jókat, melyekrül most testamentumot tészen, említett fiával együtt gyarapította, szaporította és kereste, egyszersmind aminémü 20 forintokkal tartozik itt Ha­lason lakó Molnár Mihályné asszonyomnak, annak terhe is és interese sokszor említett fián maradna. (Margón: die 12 a Septembr. 1757. ezen 20 fo­rintbúi álló adósság megfizettetett.) Harmadszor: Hogy a leányágon lévő maradékok materno aviticumot, mely állott egy paszta szőlőből, azaz mintegy 45 barázdábúl, ifjabb Tótth Ist­vánon ne praetendálhassanak, azt is avégre feljegyeztetni kívánta a testa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom