Kemény János: Duna–Tisza közi mezővárosi végrendeletek 1738–1847 - Forrásközlemények 9. (Kecskemét, 2005)

Baja

Főbb foglalkozás: földművelés, kézművesség, kereskedés. Legtöbben vannak a kézművesek közül a csizmadiák, szűcsök, bocskorosok, szűrszabók. Ezek áruikkal Solt és Bodrog vármegye nagy részét ellátják. Baja kereskedik búzával, zabbal, kukoricával, baranyai borokkal, sárközi tűzifával, gyapjúval, bőrökkel stb. Gazdálkodás: Legfontosabb szerepet a szőlőtermesztés játszik. A várost nagyrészt szőlős- és gyümölcsöskertek veszik körül. Területe: 12 371 hold (1200 négyszögöllel számítva), ebből szőlőskertek 2822, úrbéri szántó 2772, homokos legelő 2330, erdő 1504, rét 1388, jó legelő 1160, utak 260, mocsár 98, uradalmi föld 37 hold

59 Földesura: 1750-1784

1—II. Grassalkovich Antal, 1784 Gludovácz József és Horváth Zsigmond (bérlök), 1841-1847 III. Grassalkovich Antal herceg özvegye és a királyi físcus, de az előbbitől a várost a Szentgyörgyi Horváth család zálogban bírja.

60 Bajai uradalomhoz tartoznak: Baja, Bátmonostor, Bikity, Gara, Felsőszentiván, Mélykút, Tataháza, Vaskút helységek, Borota, Mátéháza, Rém, Zside puszták és Mateovich puszta 7/13 része

61 59 FÉNYES Elek, 1851. 1. köt. 69-70. - Fényes 12 871 holdat említ a város területeként, de a részletezett adatok összesítve csak 12 371 holdat tesznek ki! 60 KISS Z. Géza, 1989. 219-222., RAPCSÁNYI Jakab, 1934. 89. 61 FÉNYES Elek, 1851. 1. köt. 69-70. - A Bajáról közölt adatok zöme Fényes 1843-ban és 1851-ben kiadott munkáiból származik.