Kecskeméti testamentumok IV. 1821–1848 - Forrásközlemények 8. (Kecskemét, 2004)
TESTAMENTUMOK
1 -ör. Vagyon házam a 8-ik tizedben Lakatos Szabó Antal és Bódog László szomszédságokban. Ennek harmadrész fundusa és lesüllyedt fala ösi ugyan, de már valójában ebben nincs annyi ösi, mint amennyit a Borzával cserélvén szőlőt, adtam tulajdon keresményembül a szőlőbe. Annyival inkább elenyészik benne az ősi, ha előladom, a reá tett sok ízben való költségeimet, mert ma nem ér annyit a ház, mint amennyi szerzeményem vagyon benne. Mert VA rész fundusát vettem Szabó Józseftül 1.200 forintokon. Falait kívül belül téglával megrakattam, telt 75 forintokba. Pincét rakattam a kamra fala alá nagy munkával három ízben, jött 400 forintokba. Kilenc téglavermet rakattam, került 270 forintokba. A teteje megrongálódván, azt lehányatván és egészen új famunkára Sz. Lőrinczi költséges messzünnen hordatott cserép alá vétettem, a kamrát az általam vett fundusra kitoldattam, és végül egy kamrát építtettem, került 600 forintokba, és így ebben a házban vagyon tulajdon szerzeményem 2.545 forintom. A külső kamrát, ami eddig csak deszka kerítés volt, falbúi felépíttettem. Az istállót megfordítva újra csináltattam. A hidas ólat, mely eddig csak kicsiny és fábúl hasigatott avitt rovásokbúi volt, kőre, téglára, nagyobbat és falbúi rakattam, jól elkészíttettem. A Szabó fundusban lévő kutat vízig és földön fölül rovattattam, került 200 forintokba. És így a házi örökömben vagyon tulajdonom 2.745 forintom. Kérdés, ha adnának e ma érte annyit vagy sem? Ezen házamat hagyom holtom után feleségemnek, Tasi Annának. Feleségem holta után legyen Sándor fiamé, Sándor mostani háza pedig további rendelésemig adódjon azonnal árendába, keressen Sándornak, azé légyen a ház-árenda. 2-or. Vagyon a Törökfáiban mintegy 60 hold tulajdon szerzemény földem. Akarom, hogy holtom után, mindjárt, amidőn a termés kikerül belőle, a kis úton, amely a földemen keresztül mégyen fölülről a Szabó Ferenc successori birtokok mellett végig a Nagyhalasi útig vágattasson ki 12 hold, és ezt hagyom az ispitálybeli nyomorult szegényeknek élelmekre örökös fundátióul, arra kérvén és kötelezvén őket, hogy naponként öszvejövén, akik jöhetnek az első szobába, mondjanak szegény bűnös lelkemért egy-egy olvasó imádságot. Minden pénteken pedig hallgassanak érettem egy szentmisét. Akarom, hogy fiam Sándor szántsa felibűi ezen földet, vagy annak successori üdőről üdőre, ott idegen ember a szántás, vetés, nyomtatás alkalmatosságával successorimnak alkalmatlan ne légyen. Üdőről üdőre, míg csak successorim cxistálnak, ők, pedig nem más idegen szántsák felibül, vagy ha a nemes ekklesiai tanácsnak úgy tetszik, bírják annyi árendában, mint fele termés érne. De jobban szereteném, in natura adnák ki a dézsmát, mivel ezek a pénzek változandók. A fele termést tartozzon a szántó pontosan, szemit, szalmáját a szent ekklesia curatorának üdőről üdőre kezekhez adni. Ezek pedig azon fele termésnek tizenötöd részét mint fáradtságoknak és ez eránt mentül jobban lehető administrátiojoknak jutalmát magoknak kivévén, a tizennégy részt fordítsák az ispitálybeli nyomorult szegényeknek élelmekre. 40 holdat hagyok holtom után kedves feleségemnek élelmére, akivel szerzettem. Mivel pedig ez feleségemnek élelemre felesleg való volna, kötelezem őtet, hogy míg él, minden esztendőben szolgáltasson e termésbül 40 szentmiséket érettem, megholt szüleimért, Szekeres Anna nénémért, Berente István sógoro-